A társas helyzetekben való megfelelés sokak számára stresszforrás, ám az emberek többsége mégis sikeresen megbirkózik azzal a kihívással, amit mások figyelő tekintete jelent.
A szociális fóbiában szenvedő ember ezzel ellentétben erős szorongással, akár pánikszerű reakcióval viseli el a különféle szociális vagy előadó teljesítményt igénylő helyzeteket, amikor idegen emberek lehetséges figyelmének van kitéve. Fél attól, hogy ügyetlen viselkedése vagy a szorongása látható jelei miatt megalázó helyzetbe hozza magát.
A tipikusan szorongáskeltő szociális helyzetek között megemlítendő a nyilvános beszéd vagy szereplés, nyilvános mosdók használata, mások előtti étkezés vagy írás, de kiterjedhet olyan általános társas helyzetekre, mint beszélgetés kezdeményezése vagy fenntartása, összejövetelekre járás stb. Mint minden fóbia, a szociális fóbia is előbb-utóbb kiváltja a szorongáselkerülés ördögi körét. Az ember fokozatosan kerülni kezdi a rettegett társas helyzeteket, ezáltal megfosztva magát attól a lehetőségtől, hogy az azokkal való szembenézés megcáfolja félelmeit.
Gyakori szorongásos zavarnak számít a szociális fóbia, a népesség kb. nyolc százalékánál jelentkezik, a nyilvános beszédtől való félelem ennél is gyakoribb, bizonyos felmérések szerint az emberek egyharmadát érinti.
A szociális szorongás elsődleges oka a személy negatív értékeléstől való félelmében keresendő. Aaron Beck, a téma egyik úttörője szerint, amikor a szorongó személy egy szociális helyzetbe kerül, kötéltáncoshoz hasonlítható: azt éli át, hogy ha nem megfelelő teljesítményt nyújt, lezuhanhat. Minél kevésbé bízik saját képességeiben, annál nagyobb a baleset valószínűsége. Mindeközben az egyén minden mozdulatát értékelők tömege figyeli és minősíti esetlennek vagy ügyesnek – ítéletet mondanak róla. A szorongó személy egy képet alkot magáról, ahogy szerinte a többiek láthatják őt, s ez a kép rendszerint negatív irányban torzított. Kételkedik abban a képességében, hogy mások feltételezett elvárásainak megfelel, éppen ezért a negatív értékelés és a nemkívánatos szociális következmények észlelt valószínősége magas. A negatív értékelés a szorongó személy számára egyenlő a visszautasítással és óriási jelentőséggel bír. A szociális szorongás paradoxona – a többi fóbiával ellentétben –, hogy éppen a félelem idézi elő a nemkívánatos következményeket (remegés, izzadás, leblokkolás stb.).
A szociális fóbia kezelésében sikeresnek bizonyul a kognitív, valamint a viselkedésterápia ötvözése. Utóbbi szisztematikusan, lépcsőzetesen vezeti rá a személyt, hogy szembenézzen társas helyzetekkel, a legkevésbé félelemkeltőtől (pl. megkérdezni valakitől, hány óra) a legrettegettebbig (beszélni társaság előtt), megtanítva arra, hogy figyelmét önmaga reakcióiról a környezetére fordítsa. A személy megfogalmazhat előzetes feltételezéseket (pl. „Megakadok beszéd közben, és ki fognak kacagni”), amit az adott helyzet általában megcáfol. A kognitív terápia igyekszik a mások értékelésének tulajdonított túlzott jelentőséget relativizálni.
ELEKES SZENDE
pszichológus
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
