MAROSVÁSÁRHELYEN KATOLIKUS LÍCEUMOT ALAPÍTANÁNAK II. RÁKÓCZI FERENC NÉVEN. A Bolyai Farkas Gimnáziumban működő római katolikus osztályok különválásáról és az önálló jogi személyiséggel rendelkező II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozásáról döntenek csütörtökön a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők.
Az oktatási törvény szerint az iskolai hálózatban szereplő tanintézeteket a polgármesteri hivatalok hozzák létre a megyei tanfelügyelőségek jóváhagyásával. Egy új iskola létrehozásához elsősorban a helyi önkormányzat jóváhagyására van szükség, ennek nyomán a tanfelügyelőség kiadja az engedélyt, és továbbítja a kérést a szakminisztériumhoz. Hasonló módon hozták létre a 2000–2001-es tanévben a Református Kollégiumot is. (Népújság)
HIMNUSZ ÉS ZÁSZLÓTÖRVÉNY MINT EGYKORON. A soviniszta Ceauşescu-diktatúra gyakorlatát idéző szociáldemokrata párti törvényjavaslatot fogadott el kedden hallgatólagosan a szenátus. A tervezet, amely a nemzeti jelképekről szóló törvényt módosítaná, mindennap kötelezővé tenné a román himnusz eléneklését az iskolákban. Egyúttal kötelezné a közintézményeket, művelődési intézményeket és iskolákat, hogy folyamatosan tűzzék ki a román zászlót, és megtiltaná a románon kívül más zászlók kitűzését még magánterületen is. A tervezetet a képviselőháznak is meg kell vitatnia. (Krónika)
EGYMILLIÁRD LEJT HOZ AZ OSZLOPADÓ. Az állami köztulajdonban levő javak mentesülnek a különleges építményekre kivetett oszlopadó alól a 2013/102-es rendelet értelmében – nyilatkozta Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára. Nem helyesli azonban a megkülönböztetett bánásmódot Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke, aki leszögezte: ahhoz, hogy ne torzuljon a piac, az azonos szakterületen tevékenykedő cégeknek azonos adókat kell fizetniük, attól függetlenül, hogy a megadózandó létesítmény állami vagy magántulajdonú. Manolescu arról is beszámolt, hogy minden várakozásukat fölülmúlták az eddig benyújtott adónyilatkozatok, ezek összértéke megközelíti az egymilliárd lejt. (Capaital)
HOLOKAUSZT-EMÉKMŰVET AVATTAK KOLOZSVÁRON. Több mint 18 ezer kolozsvári zsidó honfitársunkat deportálták 1944 májusában és júniusában, ennek emlékére első alkalommal állítottak emlékművet a városban. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a Kolozsvári Zsidó Hitközség által közösen állított emlékműnek a Posta (Caragiale) kert ad otthont, a munkát Löwith Egon zsidó származású, erdélyi magyar szobrászművész tervezte, a vázlat kiegészítését Kolozsi Tibor szobrászművészre bízták. (Szabadság)
