A Schweighofer, Kronospan, Egger faipari vállalatok közel egymilliárd euró forgalmat összesítettek tavaly Romániában, kétszer annyit, mint 2012-ben.

A mellékelt táblázatban feltüntetett cégek nagy mennyiségben vásárolják fel a faanyagot az erdészettől és más fakitermelőktől. Ennek következtében az országban a nyersanyag ára év elejétől 30–40 százalékkal, míg a bútor ára 3 százalékkal emelkedett – állítja Aurica Sereny, a Romániai Bútorgyártók Egyesületének (APMR) elnöke. Ez elégedetlenséget szül a helyi lakosság és a faipari vállalkozók körében, ahogyan a mócok esetében is történt a Nyugati Érchegységben.
A 150 millió eurós rétyi beruházás joggal váltotta ki a helyiek ellenkezését. Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke szerint az alkalmazott befektetési modell nem jó (mármint a Schweighofer-modell, a nyersanyag felvásárlása és kivitele), a nyersanyag magas beszerzési ára, illetve a jó minőségű nyersanyag hiánya tönkreteszi a helyi feldolgozóipart, és munkahelyeket szüntet meg. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint a rétyi fafeldolgozó üzem nem tesz jót Kovászna megye gazdaságának.
A nyersanyag nagy mennyiségű kivitele a térségből óriási veszteséget jelent a hozzáadott érték tekintetében is. Csökken az innováció, és ezzel párhuzamosan gyengül a gazdaság húzóereje, ami hosszú távon kiszolgáltatottá teszi a térséget mindenféle szempontból.
Az állami számvevőszék jelentéséből kiderül, Romániában átlagosan 41 hektár erdőt termelnek ki naponta, ennek tekintélyes része törvénytelen fakitermelés és lopás. Így 1990 és 2011 között 80 millió köbméter fát vágtak ki törvénytelenül 366 ezer hektár területen, ami 5 milliárd euró veszteséget okozott Romániának.
Kovászna megyében 109 fafeldolgozó cég  összesen 1109 alkalmazottat foglal­koztat. A számítások szerint a rétyi üzem beindítása 50 cég és 440 munkahely megszűnését eredményezi. Ugyanakkor a szállítási útvonalak (DN11, DN13E) mentén elhelyezkedő 30–40 panzió, vendéglátóegység is tönkremegy a megnövekedett teherautó-forgalom, zaj, útrongálás miatt. Nem beszélve a légszennyezésről és a tájkép­romboló hatásról; az óriási építmény elcsúfítja a tájat, tönkreteszi a közelében található környezetvédelmi területek látogatottságát, turistaforgalmát, ami további munkahe­lyek megszűnéséhez vezet.

Számadatokban összegezve mi várható:
• a rétyi gyár 800 ezer köbméteres kapacitása gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget felemészti
• a fűrészárugyártás területén működő cégek 30–40 százaléka nyersanyaghiány miatt a csőd szélére jut, mintegy 440 meglévő munkahely szűnik meg
• leépül a fafeldolgozó ipar
• a nyersanyaghiány miatt megnő a tűzifa ára
• napi száz (évi 36 500), fával megrakott teherautó és ugyanannyi üresen áthaladó jármű Réty és Kommandó között
• évi 40 ezerrel több húsztonnás teherautó Háromszék útjain
• a 2007-ben 800 ezer lej közpénzből létesített Háromszéki Magyarok Emlékparkjára, az Óriáspince-tető turisztikai létesítményre gyakorolt negatív hatás: gyakorlatilag tönkreteszi ennek turisztikai jellegét, vonzerejét, akárcsak a kérdéses terület közelében fekvő Natura 2000-es területekét, valamint a Rétyi Nyír természetvédelmi terület turisztikai forgalmát.

A befektetés hátteréről további részletek és információk
a http://itthon.transindex.ro/?cikk=23339 friss oknyomozati anyagban.

Civil felelősség 2014 társadalmi csoport