Az ukrán fegyveres erők addig folytatják hadműveletüket a felkelők ellen Ukrajna keleti részében, amíg helyre nem állítják a békét és a rendet – jelentette be tegnap Mihajlo Koval ideiglenes védelmi miniszter. Oroszország a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezmény megsértésével vádolta meg Kijevet.
Az ukrán védelmi miniszter sajtótájékoztatóján megismételte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország „különleges műveleteket” folytat Ukrajna keleti részében. Az ország keleti részén folyó harcokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a Kijev által indított terrorellenes művelet területét a biztonsági erők teljesen körbezárták, szerinte a fegyveres szakadárok nem juthatnak ki a gyűrűből. Arról is beszámolt, hogy több mint húsz katona vesztette életét a műveletben.
Az UNIAN hírügynökség helyi lapokra hivatkozva arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai harcokban elesett több tucat csecsen fegyveres holttestét szállították az elmúlt napokban Csecsenföldre. Az áldozatok állítólag a kelet-ukrajnai Donyec-medencében harcoltak a szakadárok oldalán. Hasonló értesüléseket szerzett a Kavkaz Center című honlap, a csecsen lázadók szócsöve, amely szerint a donyecki és luhanszki harcokban a Moszkva-barát csecsenföldi elnök, Ramzan Kadirov 400–500 fegyverese vesz részt „orosz bűnbandákban” harcolva. Az elmúlt napokban többször felröppent a hír, miszerint csecsen zsoldosok harcolnak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán, de a csecsen elnök ezt tagadta. A CNN amerikai hírtelevízió egyik felvételén ugyanakkor ők maguk ismerik el, hogy Kadirovhoz hű fegyveresek. A csecseneknél jóval nyíltabban kezelik a kelet-ukrajnai harcokban elesett orosz állampolgárok holttesteit, amelyeket a szeparatisták látványos akció során küldtek vissza Oroszországba, így próbálva támogatást kicsikarni Moszkvától. A donyecki hullaház épülete előtt több tucat piros koporsót sorakoztattak fel, és újságírók előtt orosz állampolgárságú felkelők holttesteit helyezték el bennük, hogy „visszakerüljenek oda, ahová tartoznak, Oroszországba”.
Ugyanakkor az amerikai védelmi minisztérium arról számolt be tegnap, hogy Oroszország visszavonta az ukrán határtól annak a mintegy 40 ezres haderőnek a nagyobb részét, amelyet tavasszal vezényelt a térségbe. A határ menti térségekben még így is nagy számban állomásoznak orosz katonák. Ezzel párhuzamosan az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság azt állította közleményében, hogy „az ukrán fegyveres erők katonái, valamint az ukrán Nemzeti Gárda és a Jobboldali Szektor (Pravij Szektor) tagjai szándékosan vetettek be fegyvereket, tüzérséget, repülőgépeket és páncélosokat azzal a céllal, hogy civileket gyilkoljanak, és ezzel megsértették a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó, 1949. augusztus 12-i genfi egyezményt”. Az orosz külügyminisztérium arra szólította fel az ukrán hatóságokat, hogy „vegyék fontolóra” a kelet-ukrajnai rászorulók számára felajánlott orosz humanitárius segítség elfogadását. A tárca május 28-án jegyzéket intézett Kijevhez, felajánlva a sürgős humanitárius segítséget, az ukrán külügyminisztérium azonban nem reagált. Az orosz külügy szerint ezzel Kijev figyelmen kívül hagyta a kelet-ukrajnai térségben élő emberek szenvedését is. Moszkva szerint „a Kijev által folytatott hadművelet miatt naponta halnak meg emberek, és a sebesültek, kárvallottak száma folyamatosan nő”. A kijevi külügy ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az Oroszországhoz vitatott körülmények között csatlakozott Krím félsziget „a humanitárius katasztrófa peremére sodródott”.
