Kovásznán a vajnafalvi református templom kertjében felállított Trianon-emlékműnél gyűltek össze a helyiek emlékezni a trianoni eseményekre. A több mint százfős emlékező közösség legalább felét fiatalok tették ki. Mellettük az egyházak, civil szervezetek, önkormányzat, magyar érdekszervezetek képviselői, helybeliek.
A megemlékezést a vajnafalvi református egyházközösség szervezte. Nyitányként a Hozsánna kamarakórus lépett fel Gyerő Katalin vezetésével. Orbán Judith lelkész beszédében kifejtette: egymásba fonódik a múlt és a jelen, a 90 évvel ezelőtti események befolyásolják a jelent. Beszédét Aponyi Albert trianoni „védőbeszéde” köré fonta. A politikus az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetőjeként, a békefeltételek magyar fél általi elfogadásával kapcsolatosan így fogalmazott: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg? Kiúttalan volt Magyarország helyzete a béketárgyalásokon, a háttérben zajló intrikák esélyt sem adtak a magyar érdekérvényesítésnek – magyarázta az akkori helyzetet Orbán Judith. És erről volt szó az elmúlt kilenc évtizedben is, a magyar nép támasz nélkül maradt akkor, s ezzel kell szembenéznie most is – fűzte hozzá. Bibliai párhuzamokon keresztül adta a megoldást: az Istenbe vetett hit adhat segítséget.
A megemlékezésen verssel lépett fel Bereczki Előd, Ambarus Ádám, Szabó Tamás, Papp Tas, énekelt Fülöp Renáta. Az eseményen az emlékmű mellett a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tagjai székely és magyar lobogókkal álltak díszőrséget és sorfalat a koszorúzás alatt. A rövid, de méltóságteljes esemény a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult.