Mindig emlékezni és gondolni kell az 1920. június 4-én történtekre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Éltető hagyomány – Kárpát-medencei örökségünk című gálaműsor kezdetén tegnap a budapesti Magyarság Házában a Nemzeti Összetartozás Napján.
„Ha mindez nincs benne a gondolatainkban, a törekvéseinkben, a köznevelésben és a nemzetstratégiában, akkor nem lesz ott a szívekben, a fejekben és az életünkben sem” – fogalmazott a miniszter. Az ország politikáját, ön- és jövőképét, történelemszemléletét, nemzetstratégiáját alapvetően határozza meg az összetartozás, amelyről azért kell beszélnünk, mert szét vagyunk szakítva – mondta Balog Zoltán. Az, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival, olyan tény, amely nélkül nem lehet gondolkodni a jövőről. A miniszter hangsúlyozta: van közös Kárpát-medencei jövő, de minderről beszélni kell, gondolkodni, tervezni, stratégiát alkotni és azt megvalósítani. Szerinte ezen a napon a magyarság megüzenheti a világnak, hogy „képesek vagyunk átlépni a haragon, amely a nemzeti traumát övezi”. Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a 2010-ben indított Határtalanul program keretében idén mintegy 40 ezer magyarországi, illetve határon túli magyar diák és tanár utazására lesz lehetőség, a program megvalósulását másfél milliárd forinttal támogatják.
Magyarország akkor tud jó nemzetpolitikát folytatni, ha egy erős, az érdekeiért kiálló ország képét mutatja, amire fel lehet nézni, és amire büszkének lehet lenni – mondta Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár tegnap a fővárosi Magyarság Házában, ahol a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozása zajlott. Magyarországra akkor tudnak támaszkodni a külhoni magyarok, ha Budapesten olyan kormány van, amely minden kérdésben határozottan képviseli a saját érdekeit – szögezte le. Ugyanott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: a magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont. Szerinte június 4-e a gyásznak, az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja is. Gyász, mert 1541, a régi magyar történelmi Magyarország összeomlása óta nem érte akkora tragédia a nemzetet, mint Trianonnal. Az emlékezés napja is egyúttal június 4-e, hiszen történelmünk egyik legnagyobb tragédiájára nem emlékezni nemzeti öngyilkosság lenne. Kiemelte: évtizedeken keresztül nem lehetett a Trianon szót kiejteni, és nem lehetett az elszakított nemzetrészekről, területekről beszélni. Ennek következményeként tudta be, hogy még a rendszerváltás után is lerománozták az erdélyi magyarságot és leukránozták a kárpátaljai magyarokat. A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter rögzítette: nem sok nemzet van, amelyik egy ilyen csapás után megmarad. Kifejtette: büszkék lehetünk azokra a hőseinkre, akik határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak magyarságuk mellett, kockáztatva nemegyszer életüket, egzisztenciájukat, szabadságukat, jövőjüket. Ez a büszkeség jogosít fel és kötelez arra, hogy azért is megmaradjunk – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint a nemzet teljességében csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
