Az Emberi Erőforrások Minisztériumában lehet a legtöbb államtitkár: Czibere Károly, Czunyiné Bertalan Judit, Hoppál Péter, Rétvári Bence, Simicskó István, Soltész Miklós, Veresné Novák Katalin és Zombor Gábor töltheti be ezt a posztot. A Földművelésügyi Minisztériumba javasolja a kormányfő Bitay Márton Örsöt, Czerván Györgyöt, Nagy Istvánt, V. Németh Zsoltot és Zsigó Róbertet. A Honvédelmi Minisz­tériumban államtitkár lehet Vargha Tamás, az Igazságügyi Minisztériumban Répássy Róbert, Berke Barnabás és Patyi Gergely Sándor. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárává Orbán Viktor Balatoni Mónikát, Győri Enikőt, Mikola Istvánt, Szabó Lászlót és Szijjártó Pétert javasolja. A Nemzetgazdasági Minisztériumban államtitkár lehet Banai Péter Benő, Czomba Sándor, Orbán Gábor, Rákossy Balázs, Tállai András, Glattfelder Béla. A Nemzeti Fejlesztési Miniszté­riumban dolgozhat Aradszki András, Fónagy János, Hegmanné Nemes Sára, Szabó Zsolt és Tasó László.
Felavatták a Horn Termet
Az Európai Parlament brüsszeli székházában tegnap este felavatták a Horn Gyula néhai magyar miniszterelnökről elnevezett tanácskozótermet. Az eseményt az MSZP EP-delegációja szervezte, és azon Martin Schulz EP-elnök, Hannes Swoboda, az EP szocialista frakcióvezetője, Udo Bullmann, a német szocialista EP-delegáció vezetője, valamint Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője méltatta Horn Gyula tevékenységét. Jelen volt és felszólalt Horn András, a néhai miniszterelnök unokája. Az EP vezetése áprilisban döntött úgy, hogy „tekintettel Horn Gyula elvitathatatlan érdemeire Európa és Németország újraegyesítésében, valamint Magyarország uniós csatlakozásában játszott szerepére, termet neveznek el a korábbi magyar miniszterelnök emlékére”. A tanácskozóterem elnevezését Horn Gyuláról Tabajdi és Bullmann kezdeményezte. A döntést követően a Fidesz EP-küldöttsége – közleményében hangoztatva, hogy a néhai kormányfő személye megosztja a magyar társadalmat – ellenezte, hogy terem viselje Horn Gyula nevét.
Merkel támogatja Juncker jelölését
Továbbra is Jean-Claude Juncker luxemburgi politikust látná szívesen az Európai Bizottság elnökeként Angela Merkel. A német kancellár David Cameron brit, valamint Fredrik Reinfeldt svéd és Mark Rutte holland kormányfővel találkozott. Merkel kivételével mindhárom vezető Juncker ellenzőjének számít, de az elmúlt időszakban a német kancellár is visszakozni látszott a luxemburgi politikus feltétel nélküli támogatásában. A találkozót követően a svéd kormányfő azt mondta: egyetértettek abban, hogy az uniós politika jövőbeli irányvonalának meghatározása elsőbbséget élvezzen az uniós tisztségek betöltése körüli vitával szemben.
Új kormányfő Koszovóban?
Várhatóan mégsem Hashim Thaçi eddigi miniszterelnök alakíthat kormányt Koszovóban, hanem az ellenzéki összefogás jelöltje, Ramush Haradinaj – erre enged következtetni az a koalíciós megállapodás, amelyet a pristinai Express napilap hozott nyilvánosságra internetes oldalán tegnap. A dokumentum szerint az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetséget (LDK), a Haradinaj vezette Szövetség a Jövőért (AAK) nevű párt és a Thaçi pártjából februárban kivált politikusok által alapított Koszovói kezdeményezés (Nisma per Kosoven) megállapodott, hogy az egykori miniszterelnök, Ramush Haradinaj vezetésével alakítanak kormányt. Haradinaj 2004 és 2005 között töltötte be a kormányfői posztot, rövid, mindössze négy hónapig tartó miniszterelnökségét akkoriban számos nyugati politikus dicsérte. A vasárnapi előre hozott választást Thaçi pártja nyerte a voksok 30,72 százalékával, így öt százalékkal előzték meg a legnagyobb vetélytársnak számító LDK-t, mandátumokban azonban ez minimális különbséget jelent.