SZNT-petícióKelemen Hunortól várnak magyarázatot

Izsák Balázs SZNT-elnök tegnap egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra azt a nyílt levelet, amelyben állásfoglalásra kéri az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő Kelemen Hunort a román kormány álláspontjával kapcsolatban. Mint arról korábban tájékoztattunk, a kor­mány azt közölte az SZNT-vel: semmi nem írja elő számára a székelyföldi területi autonómia biztosítását.
Az SZNT elnöke elmondta: a közvéleménynek tudnia kell, hogy az RMDSZ – amely az erdélyi magyar nemzeti közösséget is képviseli, de a román kormányban is részt vesz – hol áll az autonómiavitában, és mit kíván tenni az autonómia ügyében. Izsák Balázs fontosnak tartotta a román kormány válaszát, mert – mint elmondta – abban először szerepeltek érvek a székelyföldi autonómiaigénnyel szemben. Hozzá­tette, az érvekkel szemben ellenérveket lehet felhozni, és ez lehetőséget teremt a félelmek lebontására. „Amíg a válasz csak a nem tagadószó volt, addig nem lehetett vitatkozni” – magyarázta az SZNT elnöke.
Nyílt levelében Izsák Ba­lázs kérdéseket intézett Kele­men Hunorhoz. Többek között azt kérdezte: a kormány illetékese egyeztette-e az RMDSZ vezetőivel az SZNT-nek adott választ? Rá tudja-e venni koalíciós partnerét az RMDSZ, hogy az vessen véget a székely jelképek üldözésének?
Igényli-e az RMDSZ a világ demokratikus államainak támogatását, vagy elég erős ahhoz, hogy a román kormány tagjaként kivívja az erdélyi magyarok jogait, Székelyföld területi autonómiáját is beleértve?
Izsák Balázs elutasította a kormány álláspontját, amely szerint az Európa Ta­nács 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásának – amely többek között a területi au­tonómiát is a kisebbségek védelmét szolgáló megoldásként ajánlja – nincsen jogi ereje. Kijelentette: Ro­mánia az Eu­rópa Ta­nácsba való felvételekor kötelezettséget vállalt az 1201-es ajánlás teljesítésére.
A kormány az SZNT márciusi pe­tíciójára adott válaszában közölte: „Ro­mániára nem hárul semmilyen nemzetközi egyezményből származó kötelezettség, amely szerint etnikai alapú területi autonómiát vagy bármilyen kollektív jogot kellene biztosítania a kisebbségeknek. A nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni.”