A jogszabály értelmében a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetniük a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasz­nosítóinak, az internetes reklámok közlőinek. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni. A reklámadó bevezetéséről éles vita alakult ki, az érintett médiumok, egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoztak ellene. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből.

Elhalasztják a bércsökkentéseket Szerbiában
A Szerbiát ért májusi áradások miatt elhalasztják a nyárra tervezett bércsökkentéseket, az októberre bejelentett nyugdíjcsökkentés továbbra is kérdéses. A szerb kormány korábban júliustól 10 százalékos bércsökkentést jelentett be a közszférában, és kilátásba helyezte a nyugdíjak ugyanilyen arányú csökkentését októbertől. Aleksandar Vucic miniszterelnök a napokban arról beszélt, hogy mindkét téma októberben kerül újra a kormány asztalára. Szerbiában a nettó átlagkereset mintegy 45 ezer dinár (390 euró), az átlagnyugdíj pedig 24 ezer dinár (200 euró), régiónként azonban hatalmas eltérések tapasztalhatók. A hétmilliós országban több mint 1,7 millió a nyugdíjas, a munkanélküliségi arány 20,8 százalékos, a fiatalok körében pedig rendkívül magas: 51,8 százalékos.

Újra politizálna Seselj
Visszatérne a szerbiai politikába Vojislav Seselj, az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) háborús bűnökkel vádolt vezetője, akit 11 év után ideiglenesen szabadon engedhet a hágai Nemzetközi Törvényszék. Jean-Claude Antonetti bíró a múlt héten azt javasolta, hogy átmenetileg engedjék szabadon Seseljt, mert továbbra is bizonytalan, hogy perében mikor születhet ítélet. A 2003 óta Hágában raboskodó radikális politikus viszont csak feltételekkel hajlandó elfogadni a délszláv háború bűncselekményeit vizsgáló törvényszék ajánlatát. Szeretné elérni, hogy szerbiai tartózkodása idején ne kelljen jelentkeznie a rendőrségen, ne kelljen elektronikus bilincset hordania, csak azt a feltételt tartaná be, hogy nem hagyhatja el az országot. Hozzáfűzte még, hogy részt akar venni a szerbiai politikai életben és nyilvános gyűléseken, valamint bizonyosan interjút fog adni a különböző sajtóorgánumoknak, amelyekben kritizálni fogja a hágai törvényszéket „mint törvénytelen nemzetközi bíróságot. Elvetette azt is, hogy a szerb kormány bármilyen rá vonatkozó garanciáját elfogadja. Korábban úgy fogalmazott: nincs szüksége a „belgrádi áruló rezsim” garanciáira.

Saját pénzt akar Koszovó
Saját pénz bevezetésére készül Koszovó, így hamarosan az eddig használt euró helyett dardannal lehet majd fizetni a balkáni országban. Bedri Hamza, a koszovói központi bank elnöke ezt a hét végén Montenegróban tartott találkozón jelentette be, amelyen a régió pénzügyminiszterei és nemzeti bankjainak elnökei vettek részt. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, amit Belgrád nem ismer el. Pristina azóta sem vezetett be saját valutát. Az 1999-es jugoszláviai NATO-csapások után ideiglenes ENSZ-igazgatás alá helyezett területen az év szeptemberében a német márka lett a hivatalos fizetőeszköz a jugoszláv dinár helyett. Később a márkát felváltotta az euró, jóllehet Koszovó nem kötött megállapodást a közös európai pénz használatáról az Európai Unióval. Az unió azonban hallgatólagosan tudomásul vette, hogy a rajta kívül álló, nagyon kis gazdaságot képviselő Koszovó az eurót használja. Többször is felmerült, hogy az országban az albán leket vagy a szerb dinárt használhatnák hivatalos fizetőeszközként, eddig azonban egyik ötlet sem valósult meg a gyakorlatban. A lehetséges új valuta, a dardan neve Koszovó területének ókori nevére, Dardaniára utal.