Amennyire a tartalom szempontjából nagyon fajsúlyosnak, szervezési szempontból legalább ugyanennyire rendhagyónak ígérkezik a mostani EU-csúcs. A résztvevők ma délután ezúttal nem Brüsszelben, hanem Ypres-ben gyűlnek össze, ahol ünnepélyesen megemlékeznek a száz évvel ezelőtt kitört első világháborúról. Ebben a nyugat-belgiumi kisvárosban – amelynek német neve Ypern – és környékén súlyos csaták voltak, és ott került sor a mustárgáz első katonai célú alkalmazására 1917-ben a német hadsereg részéről.
Brüsszelben az Európai Tanácsnak otthont adó Justus Lipsius épületben csak holnap délelőtt gyűlnek össze, ahol aláírják a kidolgozott magállapodásokat a keleti partnerségi programban érintett, három említett országgal. A társulási megállapodások része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Ezután az EU-csúcs résztvevői vitát folytatnak a gazdasági növekedést, a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést elősegítő intézkedésekről, valamint hivatalosan is lezárják az európai szemeszternek nevezett idei konzultációfolyamatot, amely a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását célozza. A pénteki munkaebéd alatt az állam-, illetve kormányfők megvitatják az ukrajnai helyzetet.
Pénteken az EU-csúcsok nem ritkán kora délután már be is szoktak fejeződni. Erre most nincs garancia, hiszen a vezetőknek döntést kell hozniuk arról, hogy kit jelöljenek az Európai Bizottság – az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – élére. A javaslattétel joga a tagállami vezetőké, a döntést azonban az Európai Parlamentnek (EP) kell majd meghoznia. A Lisszaboni Szerződés előírja, hogy a tagállami vezetők a legutolsó EP-választási eredmények figyelembevételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után teszik meg javaslatukat. Az idén május 22. és 25. között lebonyolított EP-választáson a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte el a legtöbb mandátumot, a néppárti csúcsjelölt pedig Jean-Claude Juncker korábbi luxemburgi kormányfő volt. A legtöbb EP-frakció, valamint a legtöbb uniós tagország kormánya ezzel összhangban előzetesen jelezte, hogy Juncker jelölését támogatja. Néhány EU-ország kormánya – elsősorban az Egyesült Királyság, de rajta kívül például Magyarország, Svédország, illetve Hollandia is – úgy foglalt állást, hogy a jelölés jogát meg kell hagyni a tagországok első számú vezetőinek. A svéd és a holland miniszterelnök azonban tegnap közölte: immár nem ellenzik Juncker megválasztását. Diplomaták előzetes vélekedése szerint a kérdésre úgy lehet majd megoldást találni, hogy a Lisszaboni Szerződés nem teljes konszenzust, hanem csupán minősített többséget ír elő a jelöltállításhoz. Sokan így azt valószínűsítik, hogy Junckert minősített többséggel megszavazzák majd.