A tekintélyes konzervatív napilap szerint a Balkánon már az is fejlődésnek számít, hogy Belgrád ,,csak" retorikájában folyamodik erőszakhoz. Szerbia annak idején harckocsik küldésével válaszolt Szlovénia 1991-es függetlenségi nyilatkozatára, majd amikor Horvátország és Bosznia követte a példát, a szerbek negyedmillió ember halálát követelő háborút indítottak — emlékeztet az újság. A sok apró állam megjelenése a kommunizmus bukása óta stabilabbá és demokratikusabbá tette Európát Észtországtól Macedóniáig — mutat rá az újság. Szerinte a koszovóiak nem muszlim terroristák, az iszlám mérsékelt és világi szárnyához tartoznak, továbbá elkötelezték magukat a demokrácia mellett. A The Wall Street Journal szerint viszont Szerbia, amely az 1990-es évekbeli vérontástért felelős, ám nem hajlandó bocsánatot kérni, nem veszi észre, hogy a történelem továbblépett. Az egyetlen szerb politikus, aki kellően bátor volt ahhoz, hogy szembeszálljon a történelmi szerb nacionalizmussal, Zoran Djindjic miniszterelnök volt, akit 2003-ban meggyilkoltak. Szerbiának most ismét olyan vezetőre van szüksége, aki tisztában van a Szerbia és Koszovó közötti kulturális és történelmi kapoccsal, de aki tiszteletben tartja szomszédja szabadságvágyát. Boris Tadic elnök, aki a katonai beavatkozáson kívül minden ellenlépést kilátásba helyezett, nem ilyen vezető — állapította meg szerkesztőségi cikkében a lap.

A jobboldali The Washington Times Európa új dzsihádista államocskája? címmel közölt szerkesztőségi cikket. A lap szerint Európa 46. szuverén kormányának létrejötte nem szolgálja Amerika érdekeit. Koszovó valószínűleg a törvénytelenségek és a terrorizmus melegágya lesz, a területen virágzik a szervezett bűnözés és a korrupció.

Az újság szerint a kábítószer- és fegyvercsempészetről elhíresült egykori terrorszervezet, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) még mindig aktív. Az UCK azok közé a nemzetközi terrorista csoportok közé tartozott, amelyek az elsők között léptek kapcsolatba az al-Kaidával, tagjai az utóbbi táboraiban kaptak kiképzést. Az UCK-növendékek ma befolyásos pozíciókat töltenek be.

A The Washington Times szerint Koszovó ezenkívül ,,fogatlan, gyönge, elszegényedett" állam: 2004-ben az egy főre eső jövedelem nem érte el a 3000 dollárt, a munkanélküliség 40 százalékos, a külföldi segélyek a GDP egyharmadát teszik ki. Koszovó ma sem gazdaságilag, sem katonailag nem tudja fenntartani magát, és talán soha nem is lesz képes erre — állapította meg az újság. Utalt arra, hogy több vezető amerikai személyiség, közöttük John Bolton volt ENSZ-nagykövet és Lawrence Eagleburger volt külügyminiszter néhány hete figyelmeztetett: Washingtonnak nem feltétlenül kellene egy felesleges válságot provokálnia az orosz—amerikai viszonyban.