„A nemzeti zászló nemcsak a románoké. Az a románoknak és az együtt élő kisebbségeknek is a nemzeti szim­bóluma kell hogy legyen. A nemzeti szimbólum iránti tiszteletet az ország minden polgárának ki kell fejeznie” – vélekedett. Az SZDP-ben magyarságszakértőnek tekintett politikus szerint Hargita megyében mást jelent büszkélkedni a románsággal, tisztelni a nemzeti jelképeket. „A Har­gita és Kovászna megyei románok számára a zászló a szuverenitást jelenti, a függetlenséget jelenti, a teljes Romániát jelenti, ahogyan az őseink hagyták azt ránk” – fejtegette, és emlékeztetett, hogy a nemzeti zászló napjának megünneplését törvény szabja meg. „De vajon Hargita és Kovászna megye hány településén szerveztek ma ünnepséget, vagy hány intézményen cserélték legalább ki a megfakult zászlókat?” – kérdezte. A miniszter szerint a román hatóságoknak, a civil szervezeteknek és az iskoláknak is sokat kell még tenniük az ország nemzeti szimbólumai iránti tisztelet elmélyítéséért. A rendezvényen részt vevő Ioan Selejan, Ko­vászna és Hargita ortodox érseke arra emlékeztetett, hogy a térségben élő románoknak egykor dugdosniuk kellett a nemzeti zászlót, míg „a román hadsereg felszabadította a területet az idegen uralom alól”. u Hargita megye középületeinek egy részén a román zászló mellett ma is ott lobog a szé­kely zászló, amelyet 2009-ben megyezászlóvá nyilvánítottak. Román civil szervezetek keresete nyomán a marosvásárhelyi táblabíróság hatályon kívül helyezte a zászlóról szóló határozatot, de Hargita megye prefektusa – a Ko­vászna megyeitől eltérően – nem indított pert azon intézményvezetők ellen, akik kint hagyták.