Aláírták tegnap délelőtt Brüsszelben az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Az Európai Unió állam- és kormányfői emellett döntöttek arról, hogy Jean-Claude Junckert jelölik az Európai Bizottság élére. Az ukrán válságról tartott tanácskozás eredményeképpen úgy döntöttek, hétfőig adnak haladékot Moszkvának, hogy konkrét lépésekkel bizonyítsa eltökéltségét a kelet-ukrajnai feszültség enyhítése mellett, ellenkező esetben szankciókat helyeztek kilátásba.
Kelet felé nyit az unió
Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy a szabadkereskedelemről szóló megállapodás aláírása Ukrajna számára új perspektívát nyit, és ez a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba. A május végén megválasztott ukrán elnök közölte: azzal a tollal írja alá az egyezményt, amellyel novemberben Vilniusban kellett volna, ami a történelmi események elkerülhetetlenségét jelképezi. Porosenko úgy vélekedett, hogy a három ország a megállapodás értelmében fájdalmas, de régóta időszerű reformokra szorul. Tudatta azt is, az ukrán parlament hamarosan ratifikálja az egyezményt, és bízik abban, hogy ezt az uniós tagállamok is mielőbb megteszik. „Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené” – közölte Petro Porosenko, s beszédét az Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna! felkiáltással zárta.
Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára – hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Irakli Garibasvili, Grúzia kormányfője is reményét fejezte ki, hogy országa minél előbb az Európai Unió tagja lehet. Garibasvili szerint Grúzia megbízható híd szerepét tölti be, dinamikusan fejlődő piac és folyosó Európa energiabiztonsága szempontjából, valamint az európai biztonsághoz is hozzájárul. Iurie Leancă, Moldova miniszterelnöke egyetlen szóval jellemezte a megállapodást: ez maga a jövő. Moldova választása végleges – hangsúlyozta.
Ultimátum Oroszországnak
Hétfőig adtak haladékot az EU-országok állam-, illetve kormányfői az oroszoknak arra, hogy konkrét tettekkel támasszák alá a kelet-ukrajnai feszültség enyhítése melletti elkötelezettségüket, ellenkező esetben célzott szankciókkal kell számolniuk. Az uniós csúcsvezetők Brüsszelben munkaebéd során Petro Porosenko ukrán államfővel közösen tekintették át az ukrajnai helyzetet, azon belül azt, hogy célszerű-e meghosszabbítani a Porosenko által egy héttel ezelőtt meghirdetett tűzszünetet. Az Európa Tanács azt várja, hogy június 30-ig szülessen megállapodás az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által felügyelendő tűzszünet- és határ-ellenőrzési mechanizmusról; állítsák helyre az ukrán hatóságok ellenőrzését az izvarinói, a dolzsanszkiji és a krasznopartizanszki határátkelőhely fölött; engedjék szabadon a túszokat, beleértve valamennyi EBESZ-megfigyelőt, valamint kezdjenek érdemi tárgyalásokat Porosenko béketervének megvalósításáról. Brüsszeli diplomáciai forrás szerint Petro Porosenko ukrán elnök ugyanakkor beleegyezett abba, hogy hétfőig meghosszabbítsa hazájában a tűzszünetet, amelynek meghirdetésekor felszólította a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat a fegyverletételre, egyúttal pedig tárgyalásokat ajánlott nekik, kilátásba helyezve az országban a döntéshozatali rendszer bizonyos fokú decentralizálását. Közös nyilatkozatukban az uniós csúcsvezetők nyugtázták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elvben támogatásáról biztosította az ukrán államfő béketervét, és hogy az orosz törvényhozás felsőháza visszavonta azt a korábbi felhatalmazást, miszerint az államfő katonai erő alkalmazását rendelheti el akár Ukrajna területén is. Sajnálattal állapították meg ugyanakkor, hogy a tűzszünet, amelyet az ukrán hatóságok betartottak, nem vezetett a katonai szembenállás teljes megszűntéhez. Felszólították Oroszországot, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy szűnjön meg a fegyverek és militánsok átáramlása az orosz–ukrán határon.
Juncker a befutó
Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke délután Twitteren közölte: a testület Jean-Claude Junckert jelöli az Európai Bizottság élére. A csúcstalálkozó előtt a legvehemensebben David Cameron brit miniszterelnök ellenezte a volt luxemburgi kormányfő jelölését, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök reggel a Kossuth rádióban megerősítette, hogy ő sem támogatja Juncker megválasztását. Herman Van Rompuy a döntést követő brüsszeli sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az állam-, illetve kormányfők minősített többségi szavazással döntöttek Juncker jelölése mellett, s az Egyesült Királyságon és Magyarországon kívül minden ország Juncker jelölése mellett tette le voksát. Orbán Viktor ellenszavazatát Brüsszelben azzal indokolta: Magyarországnak erőteljes jelzést kellett adnia, hogy nem fogadja el a nemzeti hatáskörök uniós elvonását, az EU alapszerződésének „lopakodó” módosítását. Junckert az Európai Parlament (EP) választhatja meg az Európai Bizottság elnökének. Ehhez a 751 EP-képviselő többségének szavazatát kell elnyernie. A volt luxemburgi miniszterelnököt az Európai Néppárt márciusban választotta meg csúcsjelöltjének, mint akit az Európai Bizottság élén szeretne látni. Ha az Európai Parlament a várhatóan július 16-án megtartandó szavazáson a bizottság elnökévé választja, az 59 éves Jean-Claude Juncker lesz a brüsszeli testület 13. elnöke a következő öt évben.
