Sheriff, Herceg, Nagy kutya, Tutajos, Zawaros, Bunyós Pityu, Gumikacsa 2 és Dinnye mellett jól elfér István, Laci, Attila, Áron, Géza és Ferenc is – mind barátok, kedves ismerősök. Kamionsofőrök, akik hétköznap autóikból egymásnak integetve jelzik, fakabátoktól mentes az út, adó-vevőiken keresztül igazítják útba egymást, segítik a defektet szenvedőket, vagy éppen munkájuk szüneteiben közös asztalhoz ülve fogyasztják el elemózsiájukat.
Negyedik esztendeje, hogy Erdővidéken kis közös ünnepet tartanak: kisuvikszolt autójukat megmutatják az érdeklődőknek, a gyermekek volán mellé ülhetnek, s eljátszhatják néhány pillanatig, hogy ők az aszfaltrengeteg lovagjai, a sörsátrak árnyékában nagyokat beszélgetnek, Barót lakói pedig megcsodálhatják a város utcáin a több száz lóerős masinák felvonulását.
Mókára is volt idő. Díjazták a legszebb autókat – első helyen a szovátai Szilveszter László MAN-ja végzett, akit a sepsiszentgyörgyi Varga László (Mercedes Actros) és az erdőfülei Nagy Imre (DAF) követett –, a hétméteres pályán a kamiont leggyorsabban Papuc Attila, Varga László és Papuc János Róbert húzta el, a hölgyeknél pedig Ráduly Adél, Ilkei Klementina és Papuc Erzsébet a sorrend. Elismerésben részesítették a legidősebb sofőrt, idős Jancsó Ferencet, különdíjat kapott a „boci taxis”, azaz az állatokat fuvarozó magyarhermányi Hermányi Elemér is gondosan karbantartott autójáért.
Idén az erdővidékiek nagyobb számban kilátogattak a labdarúgócsapat edzőpályáján tartott eseményre, a sofőrök közül pedig többen gondolták úgy, hogy a távolság nem lehet akadály, akár messzebbről is megéri Barótra eljönni. A találkozó egyik főszervezője, Papuc Attila szerint jó volt látni, hogy harmincnyolcan döntöttek úgy, a hétvégét is közösen töltenék szélesebb értelemben vett családtagjaikkal, a kollégákkal.
