Magyarországnak erőteljes jelzést kellett adnia, hogy nem fogadja el a nemzeti hatáskörök uniós elvonását, az EU alapszerződésének „lopakodó” módosítását – indokolta Orbán Viktor Brüsszelben azt, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán David Cameron brit miniszterelnökkel együtt ellenezte Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő jelölését az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
Demokráciában az a normális eljárásrend, hogy ha nincs egyetértés, akkor szavaznak, most pedig ez történt, és 26–2-es eredmény jött ki, ám ő – mondta – akkor is nemmel szavazott volna, ha azt egyedül teszi, mert elvi kérdésről volt szó. A kormányfő szerint Magyarországnak világos és erős jelzést kellett adnia: nem járul hozzá ahhoz, hogy a konszenzusra való törekvés egyébként dicséretes szándékával időnként átlépjük az alapszerződés kereteit. A magyar miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt öt évben olyan kérdéseket is megpróbáltak EU-hatáskörbe vonni, amelyek egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ilyen kérdésként említette a rezsicsökkentést, a bankadót, a földvédelmet, de szerinte még a pálinkafőzés adóztatásának a kérdése is ide tartozik. Miután bevett gyakorlattá vált az egyébként kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek brüsszeli megkérdőjelezése, Magyarországnak erőteljes jelzést kellett adnia abban a tekintetben, hogy ezt a gyakorlatot nem lehet folytatni. „Ki fogunk állni a magyar érdekek mellett” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel valójában nem egy személyről szavazott, hanem az eddig kialakult gyakorlat megváltoztatása érdekében adott jelzést. Számára ez – tette hozzá – nem személyes kérdés, és úgy tekinti, hogy kiállt valami mellett, ami ráadásul messze túlmutat a saját személyes érdekeinken és az Európai Néppárt érdekein is.
A magyar miniszterelnök az újságíróknak szólt arról, hogy a csúcstalálkozón az unió elkövetkező öt évre szóló stratégiájáról folytatott vitában jó néhány ponton sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat. Így például „egyértelműen elfogadták azt a korábban támadott gazdaságpolitikai elemet, hogy a munkát terhelő adókat csökkenteni kell” – közölte. Megállapítása szerint szintén van bizonyos elmozdulás a versenyképes energiaár kérdésében. Mint mondta, Magyarország ebben radikális álláspontot vall, amit néhányan osztanak, ha nem is mindenki. Eszerint önmagában a piaci szabályozás nem cél, és a versenynek a fogyasztók számára jobb minőséget, olcsóbb árat kellene eredményeznie. Ez azonban bizonyos termékek, így az energia esetében nincs így, ezért szerinte meg kell fontolni, hogy a szabályozás elvszerűsége vagy a fogyasztók érdeke legyen-e fontosabb. Orbán Viktor szerint szintén mutatkozik elmozdulás a migráció tekintetében. Az uniónak világossá kell tennie, hogy meg akarja állítani a migrációt – szögezte le a magyar álláspontot.
A lengyel lehallgatási botrányra vonatkozó újságírói kérdésre Orbán Viktor azt felelte: „amikor alkoholt iszunk, akkor nem beszélünk, ha beszélünk, nem iszunk alkoholt, mert ha alkoholt iszunk és beszélünk, és fölveszik, akkor az maga a katasztrófa”.
