Orbán Viktor miniszterelnök és Tomislav Nikolić szerb államfő megnyitotta tegnap a Belgrádi Magyar Intézetet. Orbán Viktor az ünnepségen tartott beszédében azt hangsúlyozta: Belgrád Európa Balkánra nyíló kapuja, ezért az Európai Unió nem lehet meg sokáig Belgrád és Szerbia nélkül, mert „az olyan lenne, mintha a kerítésen kívül helyezte volna azt az ajtót, amelyen át közlekedni akar”.
„Ahogy a Duna kapcsolatot teremt vízgyűjtő területének folyói között, ugyanúgy kell Európának is egybegyűjtenie és összekapcsolnia – egységes európai hagyománnyá alakítva – az Európát alkotó nemzeti kultúrákat” – fogalmazott a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezt a kulturális sokszínűséget az EU létrehozásakor megfogalmazott alapszerződés európai értéknek tekinti. „Mi azt szeretnénk, hogy ha az egységes európai kultúrában minden nemzet meg tudná őrizni a saját identitását” – mondta. A magyarok számára ugyanis olyan Európa megteremtése és védelme a cél – folytatta –, ahol minden ember és minden nemzet otthon érzi magát.
A miniszterelnök megerősítette: a magyar kormány támogatja Szerbia EU-csatlakozását, ami nem aktuálpolitikai, hanem elvi kérdés, „a közép-európai sorsközösségből fakadó erkölcsi kötelesség”. Ez egyben Magyarország érdeke is, mert „akkor érezzük magunkat igazán biztonságban, ha minden szomszédunk az EU-hoz tartozik” – jegyezte meg. Orbán Viktor elmondta, örömmel tölti el, hogy a magyar kultúrának végre lesz háza abban a városban, amely évszázadokon keresztül összekötötte a magyar és a szerb népet.
Tomislav Nikolić szerb államfő beszédében kiemelte, a Belgrádi Magyar Intézet újabb bizonyítéka annak, hogy a kétoldalú együttműködést tovább fejleszti és építi a két nép. Elégedetten nyugtázta, hogy Magyarország és Szerbia párbeszéde az utóbbi két évben egyre intenzívebbé és jobbá vált. Emlékeztetett arra, hogy ebben hatalmas szerepe volt a tavaly nyári csúrogi megemlékezésnek, amikor ő maga és Áder János magyar elnök fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. Megismételte akkori kijelentését, miszerint az új közös jövő felé kell fordulni a két nép kapcsolatában. „Ebben a szellemben kell a múltra is tekinteni, amelyben Szerbia és Magyarország egyszer ugyanazon, másszor ellentétes oldalon állt. A közös földrajzi tér és az egymásra utaltság erős történelmi és kulturális köteléket alakított ki, ma pedig a térség közös európai jövője is összeköt bennünket” – fogalmazott Nikolić. A szerb elnök felidézte a történelem és a kultúra azon pontjait, amelyek összekötötték a szerbséget és a magyarságot, kitért arra, hogy Hunyadi János, Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső is a közös múlt része.
