A címként használt kijelentés tegnap hangzott el a kökösi diákok Gábor Áron életéről készült összeállításában a „címszereplő” legény szájából. S ha nincs is még teljességgel tudatában a már-már fiatalember Gábor Áron szavainak súlyával, a hit, amellyel mondotta, a meggyőződés, ahogyan hangsúlyozta, méltó utódjává tette pillanatok erejéig a székely nemzet hősének. Márpedig hősökre – maiakra is – szükség van: a kökösi emlékműnél tartott tegnapi megemlékezésen felszólalók is mindannyian ezt hangsúlyozták.
A 165 évvel ezelőtti, a székely nemzet hősének halálát okozó kökösi csata emlékművénél a Gábor Áron Emlékév alkalmával szervezett ünnepséget – miután a falu központjában összegyűlt ünneplők a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola fúvósainak zenei kíséretével vonultak ki az emlékműhöz – Kányádi Sándor jelkép-versének elszavalásával egy csupán óvodáskorú kislány, Sztáncsuj Zsanett nyitotta meg. Sánta Gyula kökösi polgármester ünnepi beszédében az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot a falu történelmében sarokkőnek nevezte, kiemelve: emitt a szabadság, az igazság, a Feketeügyön túl az elnyomás, az igazságtalanság várt eleinkre. Az ellenállás választása a közösség döntése volt, de szükség volt e döntés meghozatalához Gábor Áronra, és szükség volt a székelység szabadságszeretetére is, ez a hagyomány kell hogy eredményezzen ma is döntéseket – hangsúlyozta Sánta Gyula.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1848–49-es eseményekkel kapcsolatban a kezdet és a vég emlékezetes, a március 15-i vértelen forradalom és a világosi fegyverletétel, de a két időpont között ott voltak a csúcspontok: a szabadságharc győzelmei későbbi hozadékaikkal. S ha a kökösi csata szomorúsággal tölti el az emlékezők lelkét, hiszen ekkor esett el Gábor Áron, a kökösi híd közelében mégis arra kell gondolni, a lehetetlennek tűnő helyzetből hogyan jutottak el eleink a győzelemhez. Gábor Áron példájával – aki csupán tudásában, karja erejében bízva hitt abban, hogy ki tudja harcolni szülőföldje szabadságát – arra figyelmeztette az ünnepségen részt vevőket, kell legyen újra székely álom: olyan Székelyföld, amelyet saját erejükben bízók építenek saját ízlésük szerint. Farkas Balázs konzul, Magyarország csíkszeredai konzulátusának képviselője Gábor Áront a hősies erőfeszítés ikonikus jelképének nevezte, kiemelve, nem véletlen, hogy székely volt, hiszen – mint a történelem során oly sokszor – 1848–49-ben is a székelyek a magyar szabadságot védték.
A július 2-i kökösi ünnepség a helybeli Gábor Áron Általános Iskola diákjainak életrajzi-irodalmi összeállításával, az ugyancsak kökösi Harmónia Vegyes Kar csodálatos énekszámaival, majd Kovács Levente református lelkipásztor áldásával folytatódott, végül a Művészeti és Népiskola fúvósainak zenei kísérete közepette lezajlott koszorúzás után himnuszaink eléneklésével zárult.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.