Régészek ásnak a Málnásfürdő fölé emelkedő Füvenyestetőn. A keletről az Olt, délről és nyugat felől a Somos-patak által határolt magaslaton őskori település létezett, s azt északról árokkal védték. A számon tartott régészeti lelőhelyen a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) ásatást indított.
Sztáncsuj Sándor József, az SZNM régészeti részlegének vezetője lapunknak elmondta, a lelőhely ismert, a Kr. e. V. évezred második feléből, a rézkor kései szakaszából származó, az erdősdi kultúrához tartozó egyik település található ott. Továbbá a III. évezredből a Coţofeni-kultúra elemei és a II. évezredből, a késő bronzkorból származó leletek kerültek elő a korábbi ásatások során. 1909-ben és 1910-ben kisebb ásatást végezett itt László Ferenc, az SZNM akkori őre és Huber Schmidt német régész, orientalista. Előbbi unokája, László Attila régész 1976 és 1989 között a telep déli végében kutatott. Az ásatás nyomai ma is látszanak: növényzettel, főleg fűvel benőtt gödrök utalnak erre. Akkor sikerült feltárni két korból egymás fölé épített lakóház nyomait.
A mostani ásatást – mely június 23-án kezdődött s szombaton zárják – az SZNM finanszírozza saját alapjából. Tervek szerint évente folytatják a kutatást. Jelenleg Sztáncsuj Sándor József ásatásvezető mellett az együttműködő Maros Megyei Múzeum képviseletében Bereczki Sándor, továbbá Botha Zoltán, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum munkatársa és Puskás József nyujtódi régész dolgozik, őket három kolozsvári, régészet-, művészettörténet-hallgató, illetve mesterképzős önkéntes segíti. Az első három napon kint járt László Attila professzor, miként több szakember is kilátogatott. Jelenleg az őskori település védőárkát kutatják egy ráásott függőleges szelvénnyel: átvágták az árkot, hogy felmérjék a szerkezetét.
Geofizikai mérésekkel Alexandru Popa, a Keleti-Kárpátok Múzeumának munkatársa kimutatta, hogy a település külső részének tetején házak álltak, azt körbevették árokkal. Régebbi leleteken radiokarbon-vizsgálatokat végeztek, ezek kimutatták, Kr. e. 4400 és 4100 közöttre tehető a település kora. Az aljban borvízforrás található, s analógiák alapján joggal feltételezhető, hogy már az ősember is használta a borvizet – mondotta a vezető.
A régész szerint érdemes lenne nagyobb méretű ásatást végezni, nagyobb felületen, több résztvevővel, de ehhez külső segítségre, támogatókra lesz szükség. A terület tulajdonosa, a málnási Szakács György e célra rendelkezésükre bocsátotta a magaslatot.
