Kormányon maradása és Biró Rozália szenátor miniszterelnök-helyettesi tisztségre jelölése miatt élesen bírálta az RMDSZ-t Tőkés László fideszes EP-képviselő. Az EMNP védnöke tegnap közzétett állásfoglalásában az RMDSZ egyik alapítójaként és egykori tiszteletbeli elnökeként fogalmazta meg kifogásait, az 1993-as „neptuni paktumot” is megemlítve.
Ugyancsak rossz döntésnek, sőt, „tudathasadásos” állapotnak minősítette Toró T. Tibor EMNP-elnök, hogy Kelemen Hunor „nem merte kivezetni” az RMDSZ-t egy „magyarellenes koalícióból”, azt pedig egyenesen felháborítónak ítéli, hogy Biró Rozáliát jelölte kulturális miniszternek, hiszen „vitatott személyiség”, aki „nem válik a magyar közösség dicsőségére”. Toró ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a magyar közösség saját jelöltet indítson a romániai államfőválasztáson, aki hangot ad a közösség elvárásainak, és megígérte: amennyiben ezen elvárások képviseletét a jelölt felvállalja, számíthat az EMNP támogatására, függetlenül attól, kiről van szó, és melyik párt tagja.
Tőkés László nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a „pártszervezet” egyes tisztségviselői 1993-ban a tengerparti Neptun üdülőhelyen az akkori RMDSZ-vezetés felhatalmazása nélkül folytattak titkos tárgyalásokat a román kormány képviselőivel, és úgy gondolja, hogy az RMDSZ mostani, „felemás kormányban maradása vetekszik az 1998-as, Petőfi–Schiller fantomegyetemmel kapcsolatos botrányos magatartásával”. Ezzel arra utalt, hogy 1998-ban az RMDSZ bejelentette: kilép a Radu Vasile vezette kormányból, ha a parlament nem fogad el az önálló állami magyar egyetem létrehozását lehetővé tevő oktatási törvényt. A kormány ígéretet tett egy Petőfi–Schiller nevű multikulturális egyetem megalapítására, ezért az RMDSZ nem váltotta valóra fenyegetését, noha az ígéret azóta sem valósult meg. Tőkés László szerint a Verestóy Attila-féle RMDSZ – saját rekordjait két hét alatt megdöntve – kétszer is eddigi története legmélyebb pontjára süllyedt. Először, amikor Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes lemondásával egy időben kormányon maradt, másodszor Biró Rozália „bukott nagyváradi alpolgármester” jelölésével. „Ez megrendítő fokmérője annak, hogy az RMDSZ hivatalosai mennyire veszik komolyan választóikat, és mennyire szeretik erdélyi magyarságunkat, másfelől a román népet, illetve azt a Romániát, amelynek miniszterelnök-helyettesévé ütnék. Ennél mind Erdély, mind Románia többet érdemelne” – zárja Tőkés László.
„A kecske sem lakott jól, de a káposzta sem maradt meg” – foglalta össze az RMDSZ körül kialakult helyzetet Toró T. Tibor, aki szerint hiba volt olyan koalícióhoz csatlakozni, amely hallani sem akar a magyarság stratégiai céljairól, az autonómiáról, még olyan szimbolikus kérdésekben sem tesz gesztusokat a magyarok felé, mint a székely zászló ügye. Az EMNP elnöke szerint az RMDSZ kormányra lépésével saját magát sodorta csapdahelyzetbe, és Kelemen Hunor lemondásával politikai szempontból nem szűnt meg a tudathasadásos állapot, hiszen az elnök helyett a szövetség második emberét – aki egy korrupciógyanús RMDSZ-es „kiskirály” üzlettársa – jelölték a kormányba, így a kisebbségek jogairól szóló luxemburgi perben az RMDSZ továbbra is saját magával áll szemben. Toró szerint nem azért van szükség a magyar elnökjelöltre, hogy az első fordulóban szerzett voksokkal az érdekképviselet kétes tárgyalásokat folytasson a versenyben maradt pártokkal, hanem azért, hogy a politikai közbeszéd tárgyává tegye a magyar közösség elvárásait. „Az egységes és homogén nemzetállami forma nem hoz jövőt a magyarságnak Romániában. (...) Egy föderális államberendezkedés, az aszimmetrikus regionalizmus intézményesítése, az autonómiák rendszere az, ami számunkra elfogadható” – jelentette ki az EMNP elnöke.