Hátrányban az erdélyi gazdák

Az állattenyésztés területén jelentős változás körvonalazódik, az eddigi nemzeti támogatások helyett (például a hátrányos helyzetű, hegyvidéki zónákban tejtermelésre folyósított különtámogatások) összevont támogatást juttatnak azon állattenyésztőknek, akik igyekeznek farmjukat az uniós követelmények szintjére emelni, és uniós minőségű termékeket – tejet, húst – állítanak elő. A változások a tejelő és hústermelő marhákat, tejelő bivalyokat, juhokat tartó gazdákat is érintik.
A törvény alkotói a szarvasmarha-ágazat esetében a déli megyékben található nagy, főleg holstein tehenekre alapozott gazdaságok szempontjai szerint állapították meg a támogatás folyósításának feltételeit. Ezek viszont hátrányosan érintik az erdélyi, kisebb és többségében pirostarkából álló szarvasmarhafarmokat. A törvénytervezettel kapcsolatosan kezdeményezett széles körű agrárkonzultációt a Kovászna Megyei Szar­vasmarha Tenyésztők Egyesülete. A megbeszélésre pénteken a megyeháza gyűléstermében került sor. A gazdák helyi érdekvédelmi képviseleteinek megbízottai mellett a kormánybiztosi hivatal, a megyei tanács, az agrárigazgatóság és az agrárkamara is képviseltette magát a gyűlésen. A többórás megbeszélésen hangsúlyozták: szükség van a törvénytervezet módosítására, ennek megvalósítása érdekében a megyei adminisztráció, a prefektúra is a gazdák mellett áll.
Összegzésként összeállították az elvárt módosítások listáját, melyet a törvényhozóknak, a szaktárcának is elküldenek a héten.

Bonyolult elvárások a tejtermelőktől
A törvénytervezet olyan agrárkérdéseket érint, melyek minden gazdára hatással vannak, és főként a tehéntartók számára tartalmaz fontos változásokat. Nem elég, hogy csak a megyei egyesület igazgatótanácsa beszélje meg a felmerült problémákat, ennél sokkal szélesebb körű, a hivatalosságokat is bevonó konzultációra van szükség – hangoztatta megnyitóbeszédében Ötvös Mózes elnök. Marius Popica prefektus is hangsúlyozta: a 2015–2020-as időszakban figyelembe kell venni az erdélyi gazdák igényeit, ezeket a törvényeknek is tükrözniük kell. A gazdák erős érdekvédelme mellett a politikumnak, a közigazgatásnak is oda kell figyelnie a fejleményekre – fűzte hozzá. Nagy József, a megyei tanács alelnöke kijelentette: hasznosak az ilyen jellegű megbeszélések, a megyeháza is a gazdák oldalán áll, segít érdekeik érvényesítésében.
A törvénytervezetet főként a tejtermelő gazdák szempontjából vették górcső alá. A törvény alkotói hét pontban fogalmazták meg a gazdák kötelességeit.
Minden tejtermelő gazdának legkevesebb hat hónapra szóló szerződése kell hogy legyen hivatalos tejfeldolgozóval – ezt írja elő az első pont, amelyet minden gazda könnyen teljesíthet.
A második pontban szabják meg, hogy csak azokra a tejelő marhákra igényelhető az újfajta támogatás, melyek legtöbb nyolcévesek. Holstein állatok esetében ez a kor megfelelő, de az erdélyi pirostarkák hosszabb ideig, akár tizenkét évig is megtartják termelőképességüket. A törvényben úgy szabják meg, hogy a fríz típusú teheneknél a korhatár legyen nyolc év, a vegyes hasznosítású fajtáknál (pirostarka, pinzgaui) pedig tizenkét év – ezt ajánlották a megbeszélésen.
A tervezet harmadik pontjában írják elő, hogy 10–250 fős állományra igényelhető a támogatás. A tíz tehén Erdélyben már nagyobb gazdaságnak számít, a törvényben a minimum létszámot csökkentsék ötre – ajánlották a résztvevők.
A negyedik és ötödik pont szerint a támogatást igénylő gazdáknak be kell íratniuk állományukat az országos nyilvántartóba (RNE – Registrul Naţional al Efectivelor), a gazdaságban naprakészen kell vezetniük az egyéni farmnyilvántartást. Ebbe kell bevezetni az állatmozgásokat, eladást, vásárlást, születést, elhullást, összeállításában a megyei egyesület eddig is segítette a gazdákat.
A hatodik pont követelménye, hogy a szarvasmarha, mely után a támogatást igénylik, legalább hat hónapon keresztül maradjon meg a gazdaságban.
A hetedik pont viszont újabb kihívást jelent az erdélyi gazdáknak. Megköveteli, hogy a támogatott  szarvasmarhák legyenek törzskönyvezettek, tejtermelésük pedig legyen legkevesebb 5000 liter tej. Mivel a pirostarka szarvasmarha (általában a vegyes hasznosítású szarvasmarhák) esetében nehéz elérni ezt a teljesítményt, a jelenlévők azt kérték, a termelési minimum ezek esetében legyen 3600 liter, holsteinek, frízek esetében 4500 liter.
További gondot jelent, hogy a tejtermelési kapacitás csak a tejellenőrzés révén ismerhető meg, és legkevesebb egy laktációs időszak után kap hiteles adatokat a gazda. Ez azt jelenti, hogy az a tehén, mely most kerül ellenőrzésre, csak késéssel, 2016-ban kaphatja meg első alkalommal az összevont támogatást.
A hivatalos tejellenőrzés költségeit jogi személyek esetében 70 százalékkal támogatja az állam, magánszemélyeknek a teljes összeget – 10 lej + áfa/hónap – kell kifizetniük. Ezt is diszkriminációként értékelték a jelenlévők, de kiderült: az uniós költségvetésből származó összegeket kis és középvállalkozásoknak támogatásaként folyósítják.