A Krím szuverenitásáért cserébe az ukrán energiaellátás biztonságát garantálná az a megállapodás, amelyről titokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár tárgyalt a hónapok óta húzódó ukrán válság békés megoldása érdekében – írta a titkos alkut ismerő forrásokra hivatkozva a The Independent brit napilap.
A béketervezet két fő törekvése: az ukrán határok stabilizálása, valamint a pénzügyi gondokkal küzdő kelet-európai ország gazdasági fellendülésének előmozdítása, elsősorban olyan új energiaügyi megállapodással, amely szavatolná a földgázellátás biztonságát. Ha erre az oroszok rábólintanának, akkor a megállapodás értelmében a nemzetközi közösségnek olyan lépésre kellene elszánnia magát, amelyre néhány ENSZ-tagállam vélhetően nehezen lesz majd képes: el kellene ismernie a Krím félsziget függetlenségét és oroszországi bekebelezését – írta honlapján a brit napilap. A titkos tárgyalásokat ismerő források azt állítják, hogy a stabilizációs terv első részeként Oroszországnak le kell állítania a Kelet-Ukrajnában működő különböző szakadár csoportok pénzügyi és katonai támogatását. Az ukrán államfőnek eközben bele kell egyeznie abba, hogy országa nem csatlakozik a NATO-hoz, cserébe viszont Putyin nem hátráltatja majd az Európai Unió és Ukrajna között néhány hete aláírt szabadkereskedelmi megállapodás megvalósulását.
A körvonalazódó béketerv második részeként Ukrajnának hosszú távú egyezséget ajánlanának a Gazprom orosz energiaóriással a jövőbeli gázszállításokkal és gázárakkal kapcsolatban. Jelenleg nincs megállapodás a felek között, így apadnak az ukrán gázkészletek, és még a tél előtt valószínűleg ki is fogynak, ami gazdasági és társadalmi katasztrófát vonna maga után. A titkos megállapodás szerint Oroszország egymilliárd dolláros pénzügyi csomaggal kompenzálná Ukrajnát azért a veszteségért, amelyet az orosz flotta krími, illetve szevasztopoli állomásoztatásáért – a félsziget márciusban megszavazott függetlenségéig – fizetett bérleti díj elmaradása okozott.
A The Independent értesülése szerint Merkel arra irányuló erőfeszítései, hogy közvetítőként lépjen fel Putyin és Petro Porosenko ukrán államfő között, alábbhagytak a maláj utasszállító július 17-i kelet-ukrajnai (feltételezett) lelövése nyomán. Az eddigi titkos tárgyalásokat ismerő források azonban a napokban azt közölték, hogy a „német béketerv” továbbra is a tárgyalóasztalon, és az egyetlen szóba kerülő megállapodás. „A tárgyalásokat felfüggesztették az MH17 katasztrófája miatt, de várhatóan újraindulnak, amint kivizsgálták a történteket” – fűzte hozzá a névtelenül nyilatkozó forrás.
A brit napilap megkereste a brit külügyminisztériumot azzal kapcsolatban, hogy van-e tudomása ezekről a titkos tárgyalásokról. A tárca nemmel válaszolt, a szóvivő ugyanakkor hozzátette: véleménye szerint elég valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím felett. A The Independent megjegyezte, hogy Angela Merkel kormánya a maláj gép katasztrófájáig rendületlenül ellenezte az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket (azok harmadik körét) kereskedelmi és diplomáciai okokból egyaránt.
A brit lap írására reagálva tegnap este Christiane Wirtz német helyettes kormányszóvivő kijelentette: a The Independent cikkének „nincsen semmiféle valóságalapja”.
