A német hetilap vasárnapi számában azt írta, hogy a kilenc hónapig tartó tárgyalássorozat után az idén áprilisban kudarcba fulladt folyamat idején Kerry majdnem mindennap egyeztetett közel-keleti partnereivel telefonon. Otthonról a georgetowni villájából, egy lehallgatásbiztos vonalon hívta fel őket, de amikor úton volt, és sürgősen beszélni kellett egyik-másik partnerrel, akkor az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok aggodalmait figyelmen kívül hagyva szokványos műholdas telefont használt. Ezeknek a beszélgetéseknek a nagy részét lehallgatta legalább két titkosszolgálat. Az egyik izraeli volt – írta a Der Spiegel hírszerző körökből származó értesülésekre hivatkozva. A lap arról nem írt, hogy mely izraeli szolgálatról lehet szó, de azt megjegyezte, hogy valószínűleg az oroszok és a kínaiak is le­hallgatták Kerry műholdas telefonnal folytatott beszélgetéseit.
Az izraeli kormány felhasználta a lehallgatással szerzett információkat a tárgyalási folyamatban, amelyben Kerry közvetítőként vett részt. Tevékenységét az izraeli vezetés hevesen bírálta. Az amerikai diplomácia vezetője „megszállott”, és úgy viselkedik, mintha ő lenne a megváltó – idézte a hamburgi hetilap Móse Jaalon izraeli védelmi miniszternek az év elején tett megjegyzését. „Már csak az menthet meg minket, ha Kerry elnyeri a Nobel-békedíjat, mert akkor majd békén hagy minket” – vélekedett Móse Jaalon a Der Spiegel be­számolója szerint. A lap az amerikai külügyminiszterről szóló portréjában kiemelte, hogy Kerry „a régi iskola” követője, vagyis annak a külpolitikai fel­fogásnak a képviselője, amely szerint az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell betöltenie a világpolitikában, és ezért közvetítőként, szükség esetén pedig „a világ rendőrjeként” kell fellépnie a nemzetközi jelentőségű konfliktusokban. Barack Obama elnök más felfogást képvisel, ő a belpolitikára összpontosít, és úgy véli, hogy az Egyesült Álla­moknak nem kell mindenben részt vennie a nemzetközi politikában.
Kerrynek a közel-keleti válság miatt nem volt ideje interjút adni, de írásban válaszolt néhány kérdésre. Arra a felvetésre, hogy elképzelhető-e egy olyan világ, amelyben egy másik ország, például Kína veszi át a hegemón szerepét az Egyesült Államoktól, a külügyminiszter azt írta: ilyesmi soha nem fordulhat elő, és senki nem is vár mást Amerikától, mint azt, hogy irányítson. A lap rámutatott, hogy Kerry hősként vonulhat be a történelembe, ha sikerül megállapodásra jutni Iránnal a perzsa állam vitatott atomprogramjáról, vagy ha sikerül megállapodást elérni az izraeli–palesztin konfliktusban – de akár az amerikai külpolitika hanyatlásának jelképévé is válhat, ha törekvései mind kudarccal végződnek.