Az elkészült autonómiastatútum kapcsán Kelemen Hunor kifejtette, az RMDSZ-nek az volt az elképzelése, hogy a kulturális és a regionális autonómiával magasabb szintre emelje a kisebbségvédelmet annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését. Autonómia­kér­désben a román társadalomnak nagyon komoly félelmei, fenntartásai vannak, amelyekkel számolnunk kell, ha meg akarjuk őket győzni arról, hogy közösségünk törekvései nem ellenük irányulnak: nem olyat kérünk, amit valakitől el kell venni. A párbeszédnek nincs alternatívája. Ami annak idején Gábor Áronnak az ágyú volt, az ma számunkra a szó, az érvek, a bölcsesség. A fiatal nemzedék feladata, hogy folytassa az elkezdett munkát, hiszen egyetlen autonómia sem született meg egyik napról a másikra, és nem a szájhősök munkájának eredménye, hanem a szívós, mindennapi munka, a folyamatos párbeszéd gyümölcse – szögezte le, hozzátéve, hogy az autonómia nem csodaszer, hanem egy olyan intéz­ményrendszer, olyan eszköz, amellyel élni kell, és ami a magyarság számára többletfelelősséget jelent. Azt is kiemelte, hogy a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómiastatútumnak. Úgy vagyunk tisztességesek, ha kimondjuk: ahhoz az autonómiamodellhez, amelyről mi beszélünk, új alkotmányra van szükség – fogalmazott a szövetségi elnök.
Az államelnök-jelöltséggel kapcsolatos érdeklődésre válaszolva Kelemen Hunor rámutatott: habár Romániában nem változott meg olyan mértékben a mentalitás, hogy magyar embert válasszanak elnöknek, a jelöltállítás önbecsülés kérdése a magyarok számára. Ebben az időszakban egész Románia figyel, szélesebb körben mutathatjuk meg az erdélyi magyar közösség törekvéseit, érdekeit. Azért is fontos, hogy jelöltet állítsunk, mert a román politikusok, pártok között egy sincs, amely az erdélyi magyarok specifikus kérdéseire megfelelő választ adna – mondta az RMDSZ elnöke.
Antal Árpád András a fiatalok perspektívájából fogalmazta meg üzenetét, hiszen úgy véli, a mai politikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mi foglalkoztatja, mi segíti, mi tarthatja itthon, a szülőföldön őket. „Magyarként kétszer többet kell tanulnotok és dolgoznotok ebben az országban. Ne várjatok csodát a politikusoktól, saját magatoktól kell elérnetek, hogy ne minimálbérért dolgozzatok. Az energiát, amivel most rendelkeztek, fordítsátok a tanulásra, hiszen tanulással, munkával és áldozatvállalással bármit elérhettek” – biztatta a polgármester az ifjú nemzedéket. Érvekkel szolgált azok számára is, akik az elvándorlásban látják a jövőt és a boldogulást. Bárhová megyünk, bárhol keressünk is jobb életet, mindig lesz tíz másik ország, amelyben jobban élnek, mint ott, ahol éppen vagyunk. Fontos szempont a szülőföld iránti ragaszkodás. „Tartsátok szem előtt, hogy olyan helyen éljetek, ahol van tiszta levegő, ahol egészséges ételeket lehet fogyasztani. Éljetek olyan helyen, ami a tietek, amelyet olyanná alakíthattok, amilyenné szeretnétek, ahol boldogok tudtok lenni és érvényesültök” – szögezte le.
Végszóként a szövetségi elnök arra biztatta a fiatalokat, hogy tanuljanak nyelveket, olvassanak, és törekedjenek arra, hogy versenyképesek, felkészültek és rugalmasak legyenek, bármilyen területen is szeretnének elhelyezkedni.