Előzetesben annyit elárulhatunk, hogy az időjárás áthúzta a vb-n indulók számítását, s Krisztián a középmezőnyben zárta a világversenyt. Ebben az évben sepsiszentgyörgyi kis versenyzőnk elsősorban a német bajnokságra összpontosított, és a hét végi futam előtt a pontvadászat 15. helyén állt, a legjobb eredménye pedig egy negyedik helyezés volt. Krisztián emellett az Európa-bajnokságban is érdekelt volt, ahol holland licenccel szerepelt, és így az északnyugati csoportban, azaz a küzdelemsorozat legerősebb mezőnyében állhatott rajthoz. Csütörtökön a Németországba indulás előtt kerestük meg Tompa Csabát, akit fia idei nemzetközi szerepléséről, illetve Krisztián év végi programjáról faggattunk.
– Milyen volt a világbajnokság?
– Azt kell mondanom, ez volt Krisztián eddigi legnehezebb versenye. A futamot megelőző napokban sokat esett az eső, ennek következtében szombaton (augusztus 9.) a szervezőknek újra kellett alakítaniuk a pályát, s a nagy időeltolódás miatt a szabadedzésre és a kvalifikációra mindössze 30 perc maradt. A 85 cm3-es kategóriában összesen 87 versenyző indult, s mondhatni, hogy a világ minden tájáról érkezett moto­krosszos. A mezőnyt két csoportra osztották, s az időmérő edzések után mindkét csoportból a legjobb 18 jutott a döntőbe, a reményfutamból pedig további négy motorospalánta harcolhatta ki magának a fináléban való versenyzési jogot. Krisztián a 16. helyről jutott tovább, s a harminckettedik rajtkockából vágott neki a versenynek. Az első futam rajtja rosszul sikerül, s csak a végén tudott elfordulni az első kanyarban, és huszonnegyedikként ért célba. A második startnál már a középmezőnyben volt, de egy kanyarban elesett, emiatt visszacsúszott, és újra a huszonnegyedikként intették le. Ez összességében számunkra a 24. helyet jelentette, az első helyet és a vb-címet a finn Kim Savaste szerezte meg, második lett az ausztrál Caleb Grotheus, míg a dobogó harmadik fokára a dán Mikkel Haarup állhatott fel. A finn motorossal az Európa-bajnokság selejtezőiben versenyeztünk sokat, az ausztrál fiú pedig két évvel ezelőtt megnyerte a 65 cm3-es vb-t, akkor mi harmadikok voltunk.
– Ha mások a körülmények, akkor Krisztián jobb eredményt ér el?
– Mindenképp, hiszen én az első tízbe vártam őt.
– Akkor kudarcnak tekinthető a 24. hely?
– Igen, hiszen többet vártam Krisztiántól. Az időjárás áthúzta mindenki számítását, így a kelet-európai régióból rajtunk kívül csak négy versenyző jutott be a döntőbe. Erős volt a mezőny, és most ennyire futotta tőlünk.
– A német bajnokság mellett az Eb-n is érdekelt volt Krisztián. Ebben a sorozatban hogyan teljesített a kis versenyzőnk?
– Az előző évekkel ellentétben, amikor az Eb délkeleti csoportjában versenyeztünk, most a kontinensviadal északnyugati csoportjába neveztünk. Ez a selejtezőcsoport a legkeményebb, és azért választottuk ezt, mivel az előző években a fiam simán megnyerte a délkeleti csoportot. A szerencse nem tartott velünk, hiszen Krisztián motorja háromszor kapott gumidefektet, egyszer technikai okok miatt nem tudtuk befejezni a versenyt. Mindig nagyon jó helyről adtuk fel a versenyt, s ilyen eddig sohasem fordult elő velünk. Ilyen körülmények között jutottunk be a Európa-bajnokság döntőjébe, az utolsó csoportfutamra pedig el sem utaztunk, hiszen az egybeesett egy német bajnokival.
– Hogyan tovább? Mit tartogat a 2014-es idény hátralévő része?
– Krisztiánnak még van három német bajnokija (a hét végén is Németországban versenyzett), ezek közül az utolsóra szep­tember 21-én kerül sor. Ezt követően már a 2015-ös idényre fogunk készülni, hiszen jövőre Krisztián a 125 cm3-es osztályban fog versenyezni. Ha jól alakulnak a dolgok, akkor itthon is rajthoz állunk két versenyen, az egyik közülük az októberi szentgyörgyi megmérettetés lesz. Vár­hatóan mindkettőn a nagyobb motorral versenyez majd a fiam.
– Az esztendő nagy részét Krisztián külföldön töltötte, és ott is edzett. Milyen Belgiumban, Hollandiában készülni egy-egy versenyre?
– Eddig is tudtuk, de most már biztosak vagyunk abban, hogy ha nem Belgiumban vagy Hollandiában edzel rendszeresen, nem tudsz bekeveredni a világ legjobbjai közé. Legyen az új-zélandi, ausztrál, amerikai vagy éppen német, mind itt edz és készül a különböző versenyekre. A pályák itt rendszerint délután nyitnak, s ha nem érsz oda időben, nem kapsz helyet a depóban. Naponta 80–100 motokrosszos is megfordul egy pályán, és olyan is történt velünk, hogy egy nap leforgása alatt több helyszínt is felkerestünk, amíg Krisztián edzeni tudott. Kint teljesen mások a körülmények, mint itthon, s nagyon örvendek annak, hogy a fiamnak lehetősége van ott edzeni.
– Korábban említette, hogy lesz Sepsiszentgyörgyön motokrosszverseny. Mikor és hol?
– Tavaly verseny nélkül maradt Sepsi­szentgyörgy, de idén ismét bekapcsolódunk a romániai motokrosszos vérkeringésbe. A helyszín a megszokott, azaz a Sugásfürdő felé vezető út mentén található pálya, az időpont pedig október 5-e. Meg­próbálom egy-két hetet elhalasztani a futamot, mivel több magyarországi motorost is szeretnénk meghívni a versenyre, ám a szentgyörgyi futam időpontja egybeesik az utolsó magyar bajnoki időpontjával. A megmérettetés nem a hazai bajnokság egyik állomása, hanem a privát kupasorozat, azaz Motocross Cup (az egykori Dementor Kupa utódja) futama lesz.