Az ukrán válságnak szentelt csúcstalálkozót tartottak kedden éjszakába nyúlóan Minszkben, Fehéroroszország fővárosában. Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Nurszultan Nazarbajev kazah államfő mellett az Európai Bizottságtól Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Günther Oettinger energiaügyi biztos és Karel De Gucht kereskedelmi biztos is ott volt Minszkben. Putyin és Porosenko kétoldalú, négyszemközti megbeszélést is folytatott.
Csúcstalálkozó Minszkben
Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök „elbeszéltek egymás mellett” a minszki csúcstalálkozón, holott ugyanazon a nyelven, oroszul szólaltak meg – kommentálta az elhangzottakat a Kommerszant orosz napilap tudósítója. A Nyezaviszimaja Gazeta cikke szerint a két elnök, ha nem is hallgattatta el a fegyvereket, legalább elindította a tárgyalásokat. Andrej Kolesznyikov tudósító úgy véli, a minszki csúcstalálkozó után Oroszország és Ukrajna, valamint a két ország vezetői sokkal távolabb kerültek egymástól, mint előtte voltak. Szerinte sem az orosz, sem az ukrán elnök nem mondott semmi újat a minszki plenáris tanácsozáson. Putyin bírálta Ukrajna uniós társulási megállapodását, ugyanazokkal a kifejezésekkel és ugyanazt hangsúlyozva, mint amikor Viktor Janukoviccsal, a februárban megbuktatott ukrán államfővel beszélt csaknem egy éve.
Porosenko egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az Európai Unióhoz történő csatlakozása, így a társult tagságról július 27-én aláírt megállapodása visszafordíthatatlan, és arról nem, csak a jövőbeni együttműködésről kíván tárgyalni az orosz–fehérorosz–kazah vámunióval. Putyin és Porosenko kedden késő este kezdődött négyszemközti megbeszélésére nem engedték be az újságírókat. Porosenko az országok területi egységének tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet, beleértve Ukrajnát is, és a Krím visszaadását követelte. Putyin – így az orosz hatalom – számára a Krím elcsatolása ugyancsak befejezett történet, mint Ukrajna számára a döntés az uniós csatlakozási folyamat mellett – jegyezte meg a napilap tudósítója, aki kiemelte, hogy Aljakszandr Lukasenkóhoz olyan vendégek érkeztek Brüsszelből, akik mind a mai napig az utolsó európai diktátornak nevezik a fehérorosz elnököt, és ellene, valamint országa ellen politikai és gazdasági büntetőintézkedéseket foganatosítottak. A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárja arra hívta fel a figyelmet, hogy, amint azt várni lehetett, a minszki találkozót követően sem maradt abba Donyeck és Luhanszk lövetése, és a délkelet-ukrajnai felkelők sem tették le a fegyvert. Mindazonáltal a tárgyalások, még ha gazdasági jelleggel is, de elkezdődtek. A független orosz újság Nurszultan Nazarbajev kazah államfőt idézve azt írta, hogy csak Putyin és Porosenko négyszemközti találkozója révén lehetett hatékony a minszki tanácskozás, és csak annak eredményeként derülhetett ki, van-e jövője a tárgyalásoknak. Az orosz–ukrán elnöki megbeszélés után bejelentették, hogy felújítják az ukrán válság rendezésén munkálkodó, az EBESZ, Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló, úgynevezett kontaktcsoport tevékenységét. A tárgyalások helyszíne, Lukasenka felajánlására, Minszk lesz.
Folytatják a segélyezést
Oroszország folytatja a humanitárius segítségnyújtást Kelet-Ukrajnának a szomszédos ország hatóságaival egyeztetve és a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt – közölte tegnap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, aki Vlagyimir Putyin államfőnek a minszki tárgyalásokat követően tett nyilatkozatában elhangzottakra adott magyarázatot. Az orosz elnök azt mondta, hogy ukrán kollégájával, Petro Porosenko államfővel bizonyos kérdésekben megegyeztek a délkelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyének szánt humanitárius segítségnyújtással kapcsolatosan. Porosenko elnök nem cáfolta, hogy nehéz a humanitárius helyzet Ukrajnában, amelyet nem lehet másként, mint katasztrofálisnak jellemezni – közölte Putyin.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már hétfőn, Putyin és Porosenko minszki találkozója előtt bejelentette, hogy Moszkva szándékában áll még a héten újabb segélyszállítmányt indítani Délkelet-Ukrajnába. Erről diplomáciai jegyzékben értesítették az ukrán külügyminisztériumot és a Nemzetközi Vöröskeresztet is.
Az orosz diplomácia vezetője kedden azt mondta, hogy a második segélykonvojt továbbiak is követik majd. Okkal reméljük, hogy megtaláljuk a műszaki és logisztikai megoldást arra, hogy a közeljövőben egy második humanitárius konvojt is küldjünk délkeletre, és nem ez lesz az utolsó, abban is biztos vagyok – mondta Lavrov.
Kelet-ukrajnai településeket foglaltak el
Orosz katonai alakulatok ismét behatoltak Ukrajna területére, Donyeck megye déli részén és Novoazovszk mellett megszálltak hét települést – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Andrij Liszenko, a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője. Két napja szintén Novoazovszk városánál hatoltak be az orosz hadsereg 98-as légi szállítású hadosztályának katonai járművei. Moszkva kedden azt állította, hogy eltévedtek. Az ukrán fegyveres erők aznap tíz orosz deszantos katonát vettek őrizetbe, akik viszont azt vallották: parancsnokaik hazudtak nekik, azt mondták, hogy hadgyakorlatra mennek. Liszenko szerint az orosz katonák által megszállt falvakból és orosz területről heves tűz alá vették a környező településeket. Elmondta, hogy közben a területtől északabbra fekvő Donyeck megyei Amvroszijivka városába is behatoltak orosz katonák öt páncélozott járművel és egy Kamaz teherautóval. A szóvivő szerint szakadár fegyveresek az orosz megszállók segítségével elfoglalták Sztarobeseve települést, amely Amvroszijivkától nem messze, nyugatra, az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött térségben van. Hozzátette, hogy lerombolták a helyi kórházat, az előzetes adatok szerint az ott kezelt sérülteket Mariupolba és Bergyanszkba evakuálták. A szóvivő tájékoztatott továbbá arról, hogy az elmúlt 24 órában 13 ukrán katona esett el és 36 sebesült meg az oroszbarát szakadárok ellen folytatott terrorellenes művelet térségében.
Láthatóbbá tenni a NATO-t
Láthatóbbá válik a jövőben a NATO jelenléte a keleti tagországokban a gyorsabb reagáló képesség érdekében – nyilatkozta Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Megerősítette, hogy a jövő heti walesi NATO-csúcson a szövetség készenléti akciótervet fogad el, amelynek célja a gyors cselekvési képesség megteremtése a jelenlegi, teljesen új európai biztonsági környezetben. Megfogalmazása szerint ehhez fogadó intézmények szükségesek a helyszínt nyújtó országokban. A tervben ennek alapján infrastruktúra, támaszpontok, helyi főhadiszállások kiépítése, előre kihelyezett ellátmány és felszerelések telepítése szerepel – mondta Rasmussen. A főtitkár szerint a cél az, hogy bármely potenciális agresszor tudja: ha akár csak gondolatként felmerül benne valamelyik NATO-szövetséges megtámadása, akkor nem csupán az adott ország katonáival, hanem NATO-erőkkel fogja szembetalálni magát. Arra a kérdésre, hogy lesznek-e NATO-lobogó alatt telepített állandó nemzetközi erők Kelet-Európában, Rasmussen azt mondta, hogy igen, hozzátette ugyanakkor: a félreértések elkerülése végett az állandó jelenlét helyett ő inkább az ameddig szükséges kifejezést használná. Oroszország az első ország a II. világháború óta, amely erővel ragadott el területeket, és ehhez nyilvánvalóan alkalmazkodnunk kell – mondotta. Teljesen egyértelműnek tartja, hogy Oroszország szerepet játszik Kelet-Ukrajna destabilizálásában.
