MUSSOLINI ÜZENETE A ROMÁN FOCISTÁK HIMNUSZÁBAN. A Román Labdarúgó-szövetség hivatalos oldalán tette közzé a nemzeti válogatott új himnuszát, az Iris együttes szerzeményét, melynek egyik fő refrénje: „Vagy győztök, vagy meghaltok!”
A visszatérő rigmus ugyanvalóst emlékezteti a labdarúgás történetét ismerőket az 1938-as világkupa döntője előtti, Benito Mussolini fasiszta diktátornak az olasz játékosokhoz intézett hírhedt üzenetére: „Vincere o morire!” (Vagy győzünk, vagy meghalunk!). Az olaszok megnyerték a Magyarország elleni döntőt 4–2-re, így Mussolininak nem kellett valóra váltania üzenetét, a Román Labdarúgó-szövetség ellenben – miután több román klubcsapatnak szurkolói rasszista megnyilvánulásai miatt már bírságot kellett fizetnie – egy fasiszta szlogen himnuszba emelésével nemcsak az Országos Diszkriminációellenes Tanács vagy akár a Zsidó Parlamenti Képviselők Nemzetközi Tanácsa részéről számíthat kemény reakcióra, hanem akár ki is zárhatja őket a versenyekből a FIFA és az UEFA. (Jurnalul.ro)
A 22. FÖLDRENGÉS. A Richter-skála szerinti 4-es fokozatú földrengést észleltek tegnap délelőtt fél tízkor Vrancea térségében. E hónap folyamán ez a 22. földmozgás a térségben, a legerősebb, 4,6-os erősségű augusztus 24-én történt. (Maszol)
KORÁN JÖTT A FAGY. Fagypontot mértek a hőmérők péntek reggel Csíkszeredában, a Digi24 televízió beszámolója szerint hét órakor Hargita megye székhelyének meteorológiai állomásán 0 Celsius-fokot mutatott a hőmérő – és ez az idei nyár hidegrekordja is az országban települési szinten (a Kárpátok magasabb régióiban nyáron sem ritka a negatív hőmérséklet). Az eddigi augusztusi hidegrekord 1,9 Celsius-fok volt: ezt 1980-ban mérték szintén Csíkszeredában. Hargita megyében másutt is rendkívül hideg volt tegnap hajnalban: Gyergyóalfaluban 2, Maroshévízen 4, Székelyudvarhelyen 6 fokot jegyeztek. Korán jött a lehűlés idén, augusztus végén országszerte az évszakhoz képest három-négy fokkal alacsonyabb a hőmérséklet.
TÁBLA KISEBB HIBÁKKAL. A kolozsvári vasútállomás vezetője saját és román elődei dicsőségére az épület falára felhelyezett táblán állított emléket a Román Vasúttársaság eddigi vezetőinek. A márványtáblán észlelhető azonban néhány szépséghiba: az 1870-es évszámmal kezdődik, holott a Román Vasúttársaságot csak 1880-ban alapították. Aztán az állomásfőnökök nevét csak 1945-től tüntették fel a táblán, az 1870–1945 közötti időszakot egész egyszerűen az Ismeretlenek szóval hidalták át. Holott nagy utánajárást nem igényelt volna kideríteni, hogy 1870–1920 között, az Osztrák–Magyar Monarchia idején, majd 1920–1940 között, a Román Királyság időszakában, illetve 1940–1945 között, a „kicsi magyar világ” alatt kik irányították a kolozsvári indóházat. Csakhogy akkor a magyar állomásfőnökök nevén kívül oda kellett volna írni azt is, hogy a Magyar Állami Vasúttársaság építtette az állomást. Így kell elfeledtetni mind a román, mind a – tájékozatlanabb – magyar emberrel azt, hogy Kolozsváron a magyarok nem csak „úgy vannak”: több száz éven át építették, lakták és igazgatták az erdélyi nagyrégió legfontosabb városát. (Kolozsváros.ro)
