KárpátaljaNem lesz magyar többségű választókörzet

A cikk szerint –amelyet Darcsi Ka­rolina politológus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai és kommunikációs titkára jegyez – a CVK 2014. augusztus 27-én kijelölte a parlamenti választások egyéni választási körzeteinek határait, és az erről szóló jegyzőkönyvet szombaton tette közzé. A testület döntése alapján – kisebb módosításokat leszámítva – teljes mértékben maradtak a 2012-es parlamenti voksolásra létrehozott körzetek, ami azért is érdekes, mert az akkori választókerületeket úgy alakították ki, hogy az az épp hatalmon lévő Régiók Pártjának és a helyi oligarcháknak kedvezett – emlékeztet a szerző.
Két éve, a választásokat megelőzően számos nemzetközi szervezet, a magyar kormány, valamint a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is szorgalmazta a korábban már létező magyar többségű körzet ismételt létrehozását Kárpátalján. Ám a várakozásokkal ellentétben azt nem alakították ki, ehelyett az egy tömbben élő magyar lakosság három körzetbe került, amelyek mindegyikében kisebbséget alkotott. A körzetekkel így minimálisra csökkentették a magyarok nyerési esélyeit, és lehetetlenné tették a magyar közösség számára, hogy saját képviselőt juttasson be a kijevi törvényhozásba – mutat rá a politológus. A CVK döntése alapján a 2014-es előrehozott parlamenti választásokra kijelölt körzetek is ezt a felosztást követik, ami a szerző szerint érthetetlen, mert az érvényben levő ukrán választójogi törvény szerint figyelembe kell venni az etnikai határokat.
A kárpátaljai magyar lakosság különböző választási körzetekbe való ismételt besorolása azt bizonyítja, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító többletjogok továbbra sem érvényesülnek Ukrajnában – fogalmaz a szerző. Emlékeztet arra, hogy az etnikai választási körzetek kialakítását maga Petro Porosenko ukrán elnök is támogatta, amikor májusban még államfőjelöltként választási együttműködési megállapodást kötött a KMKSZ-szel, vállalva, hogy elnökként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének biztosítását. A rendkívül mély válságot megélő Ukrajna politikusainak meg kellene érteniük – így a cikkíró –, hogy a demokrácia kiterjesztése során, a jogkörök elosztásánál az állam kielégítheti a nemzeti kisebbségek elvárásait anélkül, hogy az az állam területi egységének a felbomlásával vagy az elszakadás veszélyével fenyegetne. A kisebbségek helyzetének ellehetetlenítése egyáltalán nem segíti elő az amúgy is nehéz helyzetben levő ország stabilitásának és békéjének megteremtését – zárja írását Darcsi Karolina.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tegnap Ungváron kiadott nyilatkozatában elítélte a döntést, amellyel a választási bizottság megfosztotta a 150 ezres kárpátaljai magyarságot a parlamenti képviselet megszerzésének lehetőségétől. A magyar szervezet úgy véli, a bizottság döntése a parlamenti választásról szóló törvény III./18/2/3. cikkelyének durva megsértése, a nemzetiségi kisebbségek jogainak lábbal tiprása, azok másodrendű állampolgárokká történő degradálása. Az európai demokratikus jogállamiság megteremtésének alapfeltétele, hogy ne csak papíron legyenek lefektetve a kisebbségek védelmét és megmaradását elősegítő jogok, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák őket – mutat rá a magyar szervezet. A KMKSZ felszólítja a CVK-t, hogy a hatályos törvények betartásával úgy módosítsa a kárpátaljai választókerületeket, hogy a tömbmagyarság egy parlamenti körzetet alkosson, egyben felhívja a felelős ukrajnai politikusok figyelmét arra, hogy a kisebbségi jogok folyamatos durva megsértése nem járul hozzá az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország békéjének megteremtéséhez.