A hétvége hírei

„A felek a Kárpát-medencei magyarság közös sikereként értékelték és nemzetközi vonatkozásban is példaértékűnek tartják az elmúlt négy esztendő magyar nemzetpolitikáját, amely egyaránt erősítette a magyar emberek nemzeti összetartozását, valamint a térség biztonságát és politikai stabilitását” – áll a közleményben. E felelős nemzetpolitika folytatásának érdekében Kövér László házelnök további támogatásáról biztosította a Magyar Polgári Párt elnökét.

Aggódik Monica Macovei
„Az úgynevezett Székelyföld autonómiatervezete mind a román, mind a magyar fél számára érzékeny sebeket tép fel, és aki ilyesmivel hozakodik most elő, az tudatosan vagy öntudatlanul Moszkva játszmáját segíti Romániával szemben” – jelentette ki tegnap Monica Macovei néppárti EP-képviselő, aki függetlenként indul a novemberi államfőválasztáson. A politikus ezzel az RMDSZ által kidolgozott autonómiatervezetre, illetve annak Hotnews által kiszivárogtatott állítólagos változatára utalt.

Egyre vészesebb az orvoshiány
A Román Orvosi Kamara elnöke, Vasile Astărăstoae szerint az orvoshiány elérte a 40–42 százalékot az országban, és lehetséges, hogy ultramodern, jól felszerelt osztályok múzeumokká válnak, mivel nem lesz, aki gyógyítson. 1990-ben 57 ezer orvos dolgozott az országban, 2014. július elsején az Orovosi Kamarának 39 200 tagja volt, tehát a negyvenezres lélektani küszöb alá esett a gyakorló orvosok száma – emelte ki az elnök. 2008-tól mostanig több mint 15 ezer orvos ment külföldre dolgozni, csak az idei év első hónapjaiban 1200-an hagyták el az országot. Franciaországban a külföldi orvosok 60 százaléka romániai, Németországban több mint négyezer romániai orvos dolgozik – mondta el. Az okok között az orvosi szakma külföldi megbecsültségét, a szakmai karrier lehetőségét és a jobb fizetéseket nevezte meg. Szerinte az orvosok nem kapnak semmit itt, gyalázatos fizetéseket visznek haza, s újabban eljárások indulnak ellenük.

Nem tudják, hányan vannak
A kormány nem rendelkezik pontos adatokkal a jelenleg külföldön élő román állampolgárok számáról, és az egyházaktól remél segítséget ebben a kérdésben. Erről a határon túli románokért felelős megbízott miniszter beszélt. Bogdan Stanoevici elmondta, csupán annyit tudnak, hogy Olasz­országban több mint egymillió, Spanyol­országban pedig közel egymillió román állampolgár él. Tájékoztatása szerint a nagykövetségek, a konzulátusok, az önkormányzatok és az egy­házak adatai eltérőek. „Frissíteni kell a listákat, minél teljesebb képet kell kapnunk a külföldön élő románokról, és ez nem könnyű” – mondta. A kabinet dolgát nehezíti, hogy a külföldön dolgozó román állampolgárok nem kötelesek bejelentkezni Románia diplomáciai képviseletein. Csupán Spa­nyol­országban és Ausztriá­ban vannak pontosabb adataik, mert e két államban a külföldi munkavállalókat nyilvántartják. „Nagyon sokan feketén vállalnak munkát, róluk pedig semmilyen adatunk nincs” – panaszkodott a miniszter.

Bukarestet is elfoglalhatják az oroszok?
Petro Porosenko ukrán elnök szerint Oroszország nemcsak Kijevet, hanem Vilniust, Rigát, Tallinnt, Bukarestet vagy más városokat is elfoglalhat, ha a nemzetközi közösség nem szolidarizál Ukrajnával és nem fog össze. Porosenko ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnök szavaira utalt, aki azt mondta Jose Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének: „két hét alatt be tudom venni Kijevet, ha úgy akarom”. Orosz­országnak 1,2 millió katonája van, a világon az egyik legkorszerűbb hadserege és fegyverzete – figyelmeztetett Porosenko. Az ukrán elnök azt mondta, megtesz mindent, hogy visszaállítsa a békét Ukrajnában, hiszen a konfliktus folytatása humanitárius katasztrófához vezetne. Elismerte, hogy egyes NATO-országok fegyvereket ígértek Ukrajnának, de nem nevezte meg, melyik államokról van szó.