A régióban a kéknyelvűség júniusban jelent meg Görögországban, júliusban Bulgáriában, majd augusztus 22-én nálunk is diagnosztizálták az első megbetegedést Buzăuban, a szakemberek szerint a szélirány megváltozása segítette a vírushordozó rovar (törpeszúnyog, a Culicoides nembe tartozó) megjelenését.
A kéknyelv-betegség Európába Afrika felől érkezett, már évek óta oltanak ellene Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban. Az elmúlt években Németországban, Franciaországban és a Benelux államokban is elindították az oltási programot.
A legnagyobb visszhangot a 8-as szerotípus (több mint 24 szerotípust azonosítottak) 2007. évi ismételt és intenzív megjelenése okozta. Ez a vírustípus először 2006 augusztusában bukkant fel Hollandiában, Belgiumban, Németország északnyugati és Franciaország északkeleti területén, később Luxemburgban. Az EU a helyzet kezelésére közös stratégiát dolgozott ki. Ennek részeként megváltoztatták az érintett országok közötti állatszállítások szabályozását, és október 13-ától az állatok a hodályokba kényszerültek. Az óvintézkedések ellenére a vírus 2007 júliusában újra felütötte fejét, szeptemberre már elérte az Egyesült Királyságot, majd megfertőzte Dániát és Svájcot is. 2007. július 27-től a korlátozás alá eső területekről csak a vágóhidakra szállíthatták az állatokat, sehova máshova. Abban az évben augusztus 10-től az állatok exportját a húsz kilométeres védőzónából is csak a vágóhidakon keresztül lehetett megvalósítani.
A gazdasági károkat a szerotípus és az általa okozott károkat külön vizsgálat keretében elemezték az unió szintjén. E szerint a betegség okozta költségek több tételből álltak össze: például közvetlen költségek, vakcinázás és állatorvosi költségek, marketingköltségek, árveszteségek, továbbtartási veszteségek. A betegség közvetlen költsége az eddigi tapasztalatok szerint megbetegedett egyedenként a juhok esetében elérte a 150, a kecskéknél a 105, a szarvasmarháknál a közel 500 eurót. A vírus 1-es és 4-es szerotípusa nagyarányú vetélést is okoz, ami a kecskéknél 15, a juhoknál pedig 20 százalékos is lehet. Sajnos, a betegség elleni védekezés további kieséseket okoz, a vakcinázás ugyanis 15–20 százalékkal csökkenti a termékenyülést, és hasonló arányban esik vissza az ellésenkénti bárányszám is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
