A falu írásos említésének 555. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, nevet kapott a közösségi ház, régi fényképekből kiállítást szerveztek, és köszöntötték a falu legrégebb házasságban élő párját.
A református templomban Sándor István tiszteletes a Bodost alapító elődökre emlékezett. Bodos és Bibarcfalva testvértelepülése, Biharugra volt református lelkésze, Kalmár János igehirdetésében Isten megtartó erejét hangsúlyozta. A falu neves szülöttje, Egyed Ákos akadémikus Bodos első írásos említéséről beszélt: 1459-ben kilenc környékbeli településsel egyetemben Mátyás királyhoz folyamodtak, járuljon hozzá, hogy törvényhatóságot hozzanak létre.
A közösségi ház udvarán helyet kapó emléktábla avatásakor Egyed Ákos úgy fogalmazott: „Ne csak kőbe, de lakóinak szívébe és emlékezetükbe is íródjon a falu szeretete, úgy biztosítva lesz jövője.” Dombi Réka Hilda presbiter Budai Emíliát (1860–1940) méltatta, aki 1938-ban a református egyháznak adományozta az ingatlant közösségi feladatok ellátására: a legkevesebb az, ha köszönetképpen róla nevezik el a falut szolgáló épületet – mondotta. A nevet kapott közösségi ház első rendezvénye a bodosiak régi fényképeiből összeállított kiállítás volt. A családi albumokból előkerült fotográfiák a bodosi családok ünnepeiről, hétköznapjairól mesélnek. Ugyanitt köszöntötték és apró ajándékkal lepték meg Bogdán Miklóst és Bogdánné Józsa Ellát, akik hatvanhat esztendeje fogadtak örök hűséget egymásnak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
