Röviden

„A magyar hatóságok a szeptember 8-i rendőri razziával megmutatták, hogy folytatódik a civil társadalom zaklatása, és nem szándékoznak tiszteletben tartani az ország által aláírt egyezményeket” – olvasható Vidar Helgesen európai uniós ügyekkel foglalkozó norvég miniszter közleményében, amelyet az AFP hírügynökség ismertetett. A dokumentum szerint a lépés teljesen elfogadhatatlan, és azt mutatja, hogy a magyar kormány véget akar vetni a hatóságokkal szemben kritikus nem kormányzati szervezetek tevékenységének. Azt is mutatja, hogy a magyar kormány aláássa a demokrácia és a jó kormányzás közös európai értékeit – tették hozzá. A magyar Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység elkövetésének gyanúja miatt indított eljárás keretében hétfő reggel házkutatást tartott a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Ala­pítvány budapesti irodájában, és munkatársai iratokat, számítástechnikai adatokat foglaltak le.

Ma jelenti be Juncker a biztosokat
Ma délben jelenti be Jean-Claude Juncker, hogy kinek milyen feladatot szán az általa vezetett Európai Bizottság­ban – közölte tegnap este a brüsszeli testület. Jean-Claude Junckert július közepén választotta meg az Európai Bi­zottság következő elnökének az Európai Parlament az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európa Tanács jelölése alapján. Ezt követően Juncker az uniós tagállamok kormányaihoz fordult, akiknek legalább egy-egy jelöltet kellett javasolniuk a majdani brüsszeli bizottságba. Juncker a múlt hét folyamán mind a 27 biztosjelölttel személyes tárgyalt brüsszeli irodájában, hogy meggyőződjön arról, a jelöltek megfelelnek az uniós szerződésben rögzített követelményeknek. A szerződés szerint ugyanis az Európai Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.

Akadozó tűzszünet
A kelet-ukrajnai tűzszünet múlt pénteki életbe lépése óta az ukrán fegyveres erők négy katonája esett el és 29 sebesült meg – közölte a védelmi minisztérium egyik tisztség­viselője tegnapi kijevi sajtótájékoztatóján. Vitalij Andro­natyij, a tárca katonai orvosi osztályának vezetője beszámolt továbbá arról, hogy az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták ellen indított „terrorellenes” hadműveletben részt vevők közül jelenleg összesen 1173-at kezelnek kórház­ban. Később Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője sajtótájékoztatóján már öt elesett katonáról és 33 sebesültről beszélt. Szavai szerint az elmúlt 24 óra alatt az ukrán fegyveres erők nem szenvedtek el veszteséget, a „terrorellenes” erők öt tagja az azt megelőző három és fél napon vesztette életét. Közben a donyecki városi tanács közölte, hogy éjjel a szeparatisták ismét lőtték a megyeközpont egyik kerületét, ahol több épületben, köztük egy bentlakásos iskolában károk keletkeztek. Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő tegnap reggel a Facebookon azt írta, hogy a donyecki szakadárok a tűzszüneti megállapodást súlyosan megsértve nehézfegyverzettel is lövik az ukrán fegyveres erők állásait. Timcsuk azt állítja, hogy az ukrán katonák csak akkor lőnek, ha támadás éri őket.

Csökkent a franciák életszínvonala
A franciák életszínvonala átlagosan egy százalékkal esett vissza 2012-ben, miközben a válság 2008-as kezdete óta korábban évente csak 0,3 százalékos volt a csökkenés – derül ki a francia statisztikai hivatal tegnap nyilvánosságra hozott tanulmányából. Franciaországban 2004 és 2008 között még évente átlagosan 1,8 százalékkal növekedett az életszínvonal, a válság kezdete óta azonban folyamatosan csökken. Jelenleg a francia átlagkereset havonta nettó 1645 euró. Míg 2011-ben a magas jövedelmeket jobban megkímélte a válság, 2012-ben az életszínvonal-esés leginkább a legjobban élők tíz százalékát sújtotta.