— Mit sikerült megvalósítani az eltelt esztendőben?

— Két óvodát építettünk tanügyminisztériumi pénzből, Székelyszáldoboson újat, Erdőfülében a régi iskolát alakítjuk át óvodának. Ezek 80 százalékban elkészültek, idén befejezzük. A közbeszerzési eljáráson is túl vagyunk az erdei út korszerűsítésére a Sapard-program alapján. 17,5 kilométerről van szó, Erdőfüléből Büdös-fürdő felé a megyehatárig. Márciusban kezdődnek a munkálatok, terv szerint szeptember 30-ig befejezzük. Sikerült a községháza belső átalakítása, a tetőszerkezet felújítása, továbbá a bardoci iskola udvarát 430 négyzetméteren térkővel kiraktuk, az Iskola utcát korszerűsítettük. Székelyszáldoboson a 7-es kormányrendelet programjában a vízvezetés elkezdődött, 50 százalékban megvan. Így az egész községben lesz vezetékes ivóvíz idén, hisz Erdőfüle, Olasztelek és Bardoc ellátását 2006-ban már elvégeztük. Beltelkeket vásároltunk, hogy különböző pályázatokon részt tudjunk venni: sportcsarnokot szeretnénk építeni Bardocon a sportpálya mellett.

— Potenciális beruházóknak is fel tudnak ajánlani területet?

— Az önkormányzatnak vannak szabad területei, melyeket ki tudnánk használni, ha lesznek olyan befektetők, akik kisebb területen megférnek, ha nem, még vásárolunk.

— Borvíztöltöde beindításáról is szó esett.

— Igen, a Fornetti cég vásárolt e célból területeket Székelyszáldoboson 2005-ben, tavaly akarta elindítani, de ki kellett várni a két évet, amíg a borvíz minőségét ellenőrzik. Most már idénre maradt az indítás, ám nem a falu alsó felében, ahol tervezték, hanem Bardoc és Székelyszáldobos között, az Árokközi dűlőben.

— Mit nem tudtak megvalósítani?

— A bürokratikus földtörvények alkalmazásával nem tudtunk úgy haladni, ahogy szerettük volna. A kültelekre befizetett adót teljes mértékben a földek kimérésére használtuk tavaly, és idén is erre fordítjuk. Sikerült közel 2000 hektárt felméretni. Sajnos, a birtokleveleket 2004-ig politikai nyomásra állították ki, de ezeken a területek 80 százaléka nem ott szerepel, ahol valójában van. Más parcellaszámot jegyeztek be. Az a gond, hogy ezeket mind ki kell javítani. De a megyei bizottság nem engedélyezi egy-egy parcella kijavítását, hanem az egészet kéri. Tehát elölről kell kezdenünk a földkimérést.

— A község lakóinak hány százalékát helyezték valósan birtokba?

— A birtokleveleket 85 százalékban kiadták a 18-as, 169-es és 1-es törvény alapján, most következnek a 247-es törvény alapján megítéltek. Ezeket a helyi bizottság elbírálta, de amíg a méréséket nem végezzük el, birtokleveleket nem adunk ki. Azt, hogy mennyiben van jó helyen a birtok, nem tudnám megmondani, de nagy tévedések vannak. Viszont a megye területére eső erdőket a bardoci bizottság teljes mértékben visszaszolgáltatta, ám vannak olyan örökösök, akiknek a telekkönyvük erdőfülei, de az 1968-as megyésítéskor az erdők átkerültek Hargita megyébe. Ugyanígy vannak hozzánk szakadt Hargita megyeiek is. Egyeztettünk a csíkszentimrei és a csíkszentkirályi polgármesterrel. Javasoltam, topográfiai felmérés alapján kormányrendelettel a régi megyehatárokat állítsák vissza, de az emberek addig nem várhatnak. Arra kértem az erdészetet, intézkedjék, hogy a Hargita megyében szabadon maradt területeket adják át a bardoci tulajdonosoknak.

— Községen belüli vita van-e?

— Vannak kisebb zűrök szomszédok között, de földháború inkább családokon belül, testvérek között folyik. Tíz alatti az olyan eset száma, ahol idegen családok között tört ki viszály a föld miatt. Annak ellenére, hogy nem állítottunk ki minden birtoklevelet, az emberek az összes területet használják, és ott, ahol az volt. Függetlenül attól, hogy van birtoklevél vagy sem, adózik vagy sem, mindenki a saját területét használja, már 1991 óta.

— Mikorra fejezik be a földek újramérését?

— Nagyon sok mindentől függ. Sajnos, a legelők és kaszálók annyira elciheresedtek (beerdősödtek), hogy a hagyományos mérőműszerrel nem lehet dolgozni, a műholdas felmérés nem pontos, mert nem voltak tagosítva a földek. Néhol háromhektáros dűlőben 25 embernek van földje, s egynek négy parcellája. Megvásároltuk a kataszteri hivataltól a légi felvételeket, s a hagyományos méréseket ehhez igazítjuk. Sajnos, előfordul, hogy a gazdák a mérésre nem jelennek meg.

— Gondok vannak Székelyszáldobos felső felében...

— Elég nehezen tudtuk a mezei lopásokat visszaszorítani. Közel ezerkétszáz roma él a községben, legtöbben Székelyszáldoboson. Nem mondom, hogy elfajultak, mert szót lehet velük érteni, de a szülők elmennek Magyarországra dolgozni — ami önmagában jó dolog —, itthon maradnak a gyerekek, akik nem büntetendőek, ők mennek a mezőre lopni. Rendőrséggel, csendőrséggel razziáztunk, de a gazdák a feljelentésen kívül azt a segítséget sem adták meg, hogy velünk jöjjenek az ellenőrzésre. Valószínű, féltek, nehogy konfliktus robbanjon ki. Hangsúlyozom, hogy miután a területeket a földosztó bizottság átadta a tulajdonosoknak, a testületnek az égvilágon semmi hatásköre nincs azok fölött. Kártérítésért pert kell indítania a tulajdonosnak.

— Mit terveznek idénre?

— Elég bonyolult évnek nézünk elébe, hiszen választások következnek, bizonytalan a helyzet, de menni kell tovább. Több a tervünk, mint 2007-ben. Minél több jól megírt, megalapozott pályázatot kell benyújtani, hogy minél több pénzt lehessen lehívni. Elkészítettük Bardoc község teljes csatornázási rendszerének előtanulmányát, amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alaphoz benyújtunk. Két községi út teljes rehabilitálási előtanulmánya is a kezünkben: az Erdőfülétől Olasztelekig, valamint a vargyasi elágazástól Székelyszáldoboson keresztül Bardocig terjedő utat fogjuk korszerűsíteni. Előbb csatornázunk, majd aszfaltozunk. A vízvezetékrendszer megvan. Az 577-es kormányhatározattal ebben az évben két kilométert Olasztelekről Bardoc felé leaszfaltozunk, az átereszeket kijavítjuk. A községháza külső tatarozására különítettünk el pénzt, Olaszteleken az óvodában, az iskolában a központi fűtést megoldjuk. Meg szeretnénk vásárolni a volt Ceauşescu-villát, hogy turisztikai célokra használjuk. Egy németországi cég járt itt, el szeretné indítani a diatomit kitermelését Erdőfülében. Ígéretet kaptunk arra, hogy a Száldobos- és Kormos-patak völgyének turisztikai kiépítését egy befektető elvégzi. Sífelvonóra gondoltunk a Pisztrángos-patakában, autómentes övezetre a Kovácsok-patakánál. 2007-ben létrejött az Erdővidék Fejlesztési Egyesület, mely megnyert már egy pályázatot, teljes Erdővidék szelektív hulladékgyűjtését megoldjuk. 2008-ban mindenképpen előnyt élvez a tévesen kiállított birtoklevelek tisztázása, a tulajdonjog visszaállítása.