Késve lépett önálló útra ez a szentföldi község és csatolt faluja, a patinás múltú Kurtapatak. Kettős tehát a községvezetés gondja, meg kell oldania, hogy egyformán részesüljön mindkét falu a javakból. Épül az infrastruktúra, s a lélekszám úgy alakult, hogy közös a két település iskolája-óvodája is.
Zsidóvár alatt
A Zsidóvár alatti Kurtapatakon kopogtattunk Keresztes Elemér falufelelősnél, az esztelneki községi tanács tagjánál. Kurtapatak kiemelkedő eseménye a minden évben megtartott búcsú. Domboldalban álló újabb kápolnáját Szent Péter és Pál apostolok emlékére szentelték fel 1874-ben. A régi, késő reneszánsz kori kápolna a temetőben volt – tudtuk meg a több évvel ezelőtt ide beszolgáló Aba Atyától, páter Balázs Jenőtől (1917–2004), a falu történetírójától. Romjait már jobbára elfeledték, pedig a múlt század derekán még látni lehetett. Helyét a Baka család által állíttatott kereszt jelöli. A június végi búcsú alkalmával a kastélyparkjáról híres Segesd Somogy megyei, Esztelenekkel közös testvértelepülés képviselői is ellátogattak ide részeseiként a búcsús szentmisének. Egyházi dolgok felől érdeklődtünk, s adta hírül Keresztes Piroska, hogy szeptember 7-én elhunyt a csíksomlyói rendházban az utolsó, Kurtapatakra beszolgáló egykori esztelneki ferences barát és házfőnök, Tarziciusz Atya (Nagy István). Temetésén több kurtapataki is elbúcsúzott tőle. Jelenleg az esztelneki plébános – Ilyés K. Imre – a helybeli katolikus közösség lelki gondozója.
A Zsidóvár elnevezést mint helynevet őrzik még a faluban, de eredetére már senki sem tudott választ adni a megkérdezettek közül. Néhai Fekete László feljegyezte, hogy a múlt század elején zsidó fakereskedők hordatták az ölfát a kurtapataki fogatosokkal. A kereskedő sietett, és a fogatosok noszogatták-siettették egymást, mondván: siessetek, te, mert a zsidó vár! Innen ered a hely neve.
– Mi újság Kurtapatakon? – kérdeztük a falufelelőst.
– Eget veregető hírek nincsenek, csendesen éli életét a falu. Sajnos, gyermekhiány miatt megszűnt az I–IV. osztályos iskola és óvoda is, s naponta a sulibusz szállítja Esztelnekre a gyerekeket, ahol tanítójuk, Mike Sándor is oktat. Jó hír, hogy sikerült kijavítani a kultúrház belsejét, kicserélték a nyílászárókat. Ez ad helyet a falu szokványos ünnepeinek, nyáron éppen egy diáktábor vette igénybe. A kurtapatakiak minden esztelneki rendezvényen képviseltetik magukat. Másik közös, de már régebbi testvértelepülésünk Nyíradony (Hajdú-Bihar megye). Tartjuk a kapcsolatot, egyik évben mi, a másikban ők teszik itt tiszteletüket.
Bekopogtattunk Lengyel Attila helybeli lakoshoz, a néhai székely ezermester Lengyel Béla (1913–1997) fiához, akinek édesapját még éltében gyakran felkeresték az újságírók. Most szellemi hagyatéka és síremléke felől érdeklődtünk. Lengyel Attila elmondta, hogy széles érdeklődésű és tehetséges ember volt édesapja, aki felsőbb iskolát is végzett Kézdivásárhelyen.
– Nagyszüleim akarták, hogy apám legyen tanító, de ő ezt a szakmát nem szerette, mozdonyvezetőnek készült – magyarázta fia –, s így itthon maradt. Épített egy szélmalmot is, nagyon magasat. Dinamóval áramot fejlesztett, azzal töltette a lúgos akkumulátorokat, melyek segítségével világított a házban. Akkor még petróleumlámpát használtak, nem volt áram a faluban. Állandóan mesterkedett valamivel. Ha fújt a szél, beindította a szélmalmot, mely működtetett egy kisebb köves malmot is, törökbúzát darált vele az állatoknak. Egyszer egy nagy vihar ledöntötte a széllapátokat, s vége lett a találmánynak. Apám értett a fényképészethez is, ami akkor nagy dolognak számított. Nem egyedül, hanem egy esztelneki ferences pappal – Mezei Leventével – alkatrészeket szereztek, és saját maguk hívták elő a filmeket, képeket is tudtak készíteni. A sötét laboratóriumban a maga termelte villanyárammal működtette a filmnagyítót. Rádiókat is készített. Erősen megszállott ember volt, képes volt kimenni Magyarországra azért, hogy kapjon egy megfelelő lámpát a rádiójába. Amikor esténként kitette az ablakba, a fiatalok – amíg meg nem győződtek a valóságról – nem hitték, hogy a rádió szól, azt mondták, valakit belé tett Béla bá a dobozba, és az beszélget. Készített távcsövet is, három lábút, és esténként azzal nézegette a csillagokat – idézte fel Lengyel Béla fia. Saját lakását is a maga kezével építette 1950-ben. Most unokája, Lengyel Olivér lakik benne, ő őrzi a nagyapa hagyatékát is.
Nagy Mózes iskolájában
Az esztelneki I–VIII. osztályos iskolában, mely Nagy Mózes iskolaalapító esztelneki plébános nevét viseli, Fülöp István igazgató fogadott, akitől az intézmény helyzete felől érdeklődtünk.
– Felkészülve várjuk a tanév kezdetét – mondta. A nyáron több mindennel foglalkoztunk. Az iskola új épületszárnyának tetőterét beépíttettük, mert még szükségünk volt három új osztályteremre, ide kellett befogadnunk a kurtapataki iskolásokat is, s a tetőtérben alakítottuk ki az igazgatói irodát és a titkárságot. Kurtapatakon megszűnt az óvoda is. Nincsen különösebb veszély, de azt elmondhatjuk, hogy sajnos, nálunk is apadóban a gyermeklétszám, már egyosztálynyi gyermekkel csökkent a tanulók száma. Ugyancsak a nyáron újult meg az óvoda épülete, amelybe szalagparkett kerül. Egy tető alá hozzuk a kicsiket, mert a régi óvodaépület használhatatlanná vált. Bekerültünk egy új óvoda építésének megyei programjába, de egyelőre szerintem az még várat magára.
Az iskola homlokfalán a névadó Nagy Mózes emléktáblája, és a neve alatti, Alma Mater 1680–1980 felirat figyelmeztet az intézmény igen régi és jeles előtörténetére. Ez megyénk egyik első oktatási intézménye, amelyet 1680-ban alapított Nagy Mózes plébános, aki Esztelneken született, és 15 éves korában Magyarországra került, ott fejezte be tanulmányait. Kanizsa környékén lelkészkedett, és 1674-ben visszatért szülőföldjére, ahol Lemhény, Esztelnek, Nyujtód falvak és Bereck város plébánosává nevezték ki. Legfontosabb feladatának egy iskola alapítását tekintette, ezért a pápához fordult, akinek segítségével álma beteljesült. Tudós papok oktatták a ferences rendház közelében álló iskolában a fiatalokat, amely aztán 1696-ban a mai Kézdivásárhely Kanta nevű településére költözött. Ennek utóda a város római katolikus gimnáziuma, jelenleg a Nagy Mózes Főgimnázium nevet viseli.
Új épületben a falumúzeum
Az esztelneki iskolában találkoztunk Varga Katalin tanítónővel, a helybeli falumúzeum megálmodójával és gondozójával.
– Hogyan és mikor fogant meg a gyűjtemény terve? – tettük fel a kérdést.
– A nyolcvanas évek végén kezdtem a hely szülötteként, tanítványaim segítségével gyűjteni olyan használati tárgyakat, emlékdarabokat, amelyek a pusztuló helyi néphagyományhoz kötődnek – felelte. Meglepetésemre szépen gyarapodott a gyűjtemény, olyannyira, hogy az iskolában már nem tudtuk tárolni, és így állítottuk ki a volt szövetkezeti üzletház egyik szobájában. Nagyon kötődtem ehhez a helytörténeti anyaghoz, azért is, mert tanítványaim gyűjtötték. Majdnem minden tárgyról meg tudom mondani, ki adományozta. Nos, mert megfelelő hely szabadult fel az egykori V–VIII. osztályos iskola épületében, nemcsak a gyűjtemény, hanem a több mint tízezer kötetes könyvtár és a biblionet részleg is itt kapott helyet.
Esztelneknek számos általános érdeklődésre érdemes értéke és látnivalója van. Ilyen a hely régészeti múltja, ami zömében szláv eredetű keletkezésre utal, a régi falutörténet, amely szorosan kötődik a helybeli ferences kolostor megjelenéséhez. Értékes épített öröksége is. Gazdag szellemi hagyomány, dokumentációs és irodalmi anyag is összegyűlne egy falumonográfia összeállításához – tudtuk meg, amihez azonban népes szerzői gárda kellene, kiadása pedig egyre költségesebb. Ezt helyettesíti szerencsés módon a képes album, amelyet az önkormányzat, Varga Attila polgármester rendelt meg, s amely 2013-ban jelent meg Bartos Lóránt és Iochom István szerkesztésében.
Pillantás a jelenre
A jelenlegi körülmények között szinte feleslegesnek tartottuk, hogy a környék hasznosítható természeti kincseiről beszélgessünk Varga Attila polgármesterrel, hiszen a pénzügyi és beruházási lehetőségek csak az egyik napról a másikra való továbbélésre teremtenek alkalmat és lehetőséget. Nem titok, hogy Esztelnek övezetében jelen van a tektonikai eredetű törésvonal, melynek mentén ide is eljut a Csomád-hegytömb vidékének szén-dioxid-áramlata, amelyet sokrétű módon lehetne értékesíteni. Ehhez kapcsolódhatnának az Esztelnek pataka mentén kimutatott gazdag tőzegtelepek és az azok alatt meghúzódó szapropel, gyógyiszap, a reumatikus kezelések kiváló természetes gyógytényezője. Az ikerfalu határában húzódik a Keleti-Kárpátok paleogén kori vonulata, ez a legkönnyebben fejthető „lapos köveket” kínálja, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak a kortárs modern építkezésben is.
– Önkormányzatunk egyelőre a két település infrastruktúrájának kiépítésével van elfoglalva – tájékoztatott Varga Attila. Lefektetve a szennyvízhálózat fővezetéke, de még hátra a derítőberendezés, ami a munkálat összértékének 40 százaléka! A késve önállósult Esztelneken ezzel kezdtünk, ezután jönne az ivóvízrendszer kiépítése, de e célra kiírásra-pénzforrásra lesünk. A tervezet szerint két fúrásból lehetne biztosítani a jó minőségű ivóvizet. Számunkra az is fontos, hogy megindult a helybeli művelődési ház felújítása, miként az is, hogy pályázatot tettünk le a Leader-programhoz, a községközpont korszerűsítésére-szépítésére, amelynek egyelőre csak felét tudjuk kivitelezni. Bizakodóan várjuk, hogy mit hoz a holnap, haladunk előre lassú lépésben, ahogyan az anyagiak engedik. Kivárunk.
