Emlékeztetett rá: augusztus 17-én felhívással fordult mindkét magyar államfőjelölthöz, hogy viták felett álló, közös alapként fogadják el az SZNT autonómiastatútumát, és közös jelképként a Székelyföld zászlaját, illetve címerét. Ezt csak Szilágyi tette meg – közölte Izsák.
Izsák Balázs szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Victor Ponta kormányfő kampányát segíti, az SZDP-elnök azon kijelentése ellenére, hogy sosem lesz Romániában magyar többségű régió. Az SZNT elnöke Kelemen Hunor szemére vetette, hogy annak a Victor Pontának kampányol, aki „miniszterelnöki karrierjét a marosvásárhelyi magyar orvosképzés elleni támadásnak és az önálló magyar orvosi kar meghiúsításának köszönheti”, akinek a kormányzása alatt megromlott Ro­mánia és Magyarország korábbi jó viszonya, és akinek a kormánya az erdélyi magyar európai polgári kezdeményezések ellen lépett perbe az Európai Unió bíróságán. Izsák Balázs úgy véli: az RMDSZ elnöke az autonómia ellenzőinek szolgáltat érveket, amikor azt állítja, hogy a Székelyföld belső önrendelkezése nem valósítható meg a hatályos alkotmány feltételei között; ezzel szemben Szilágyi Zsolt már tíz évvel ezelőtt azon képviselők között volt, akik első ízben terjesztették a román parlament elé a Székelyföld autonómiastatútumát.
Az EMNP államfőjelöltje szerint Románia jelenlegi alkotmánya sem tiltja az autonómiát, annak megvalósulásához valójában a politikai akarat hiányzik. Hangsúlyozta: az Európa Tanács ajánlását megszívlelve a román politikusoknak azt kellene megérteniük, hogy az autonómia növeli, nem pedig veszélyezteti a térség stabilitását. Szilágyi Zsolt megjegyezte: bár a rendszerváltás óta is évtizedenként kétszázezer magyar tűnt el Erdélyből, még egyetlen román miniszterelnök sem kért bocsánatot a magyar közösségtől a kommunizmus idején folytatott erőszakos asszimilációért. Rámu­tatott: az erdélyi magyarság nem akar az Erdélyből eltűnt szász közösség sorsára jutni, hanem egy Romániát gazdagító, autonóm közösségként akar élni szülőföldjén.