Ezért menekülőre fogja. Rá­adásul a feje is elgurul. A gyermekek segítségével kell megtalálnia új életcélját, hivatását. Ezért elmeséli nekik életét, beszámol eddigi tapasztalatairól. A kertben, ahol élt s dolgozott, rengeteg barátra tett szert. Ismeri a madarak, virágok, zöldségek boldogsággal és szomorúsággal telített életét.
Történeteiben megelevenedik a tökök párbaja, a madarak költőversenye, a virágok koncertje, a bogarak tánca. Az előadás a saját rögzített, illetve improvizált szöveg mellett magyar és román költők, írók verseit, meséit is felhasználja, hogy minél érzékletesebben mutassa be mindazokat a lényeket, akikkel a gyermek falusi, paraszti környezetben vagy erdőn-mezőn járva találkozhat. A gyermekben eleve ott gyökerezik a vágy a teremtett világ lényeinek megismerésére és megértésére. Egy ismeretlen rovar vagy virág nevének megtanulása a genezis megélése.
Az előadás célja megmutatni, hogy a gyermek nem passzív befogadó, hanem aktív résztvevője, alakítója a mű cselekményének. Ez a dramaturgia alkalmas arra, hogy a néző a legősibb emberi tevékenység, a közös játék útján jusson ismeretekhez. Zénó nem egy láthatatlan falakkal felosztott, merev színházi térbe utaztatja a publikumot, hanem magvakat vet az általa használt térben. A jelmezek, kellékek, díszletek tudatos minimalizmusa, a tárgyszínház eszköztárának használata, és az, hogy a színész leginkább saját testével és hangjával jelenít meg akár több karaktert igénylő helyzeteket is, mind a gyermeki fantáziának, a saját képalkotásnak, a felnövekvő személyiség asszociációs „mátrixának” fejlődését segíti. Zénó előadása, a madárijesztő meséi gondolkodó embert nevelnek a gyermekből, nem passzív be­fogadót s öntudatlan fogyasztót, hiszen a teremtett világ csak az ő részvételükkel teljes.

Juhász Kristóf

Zorkóczy Zenóbia egyé­ni előadóművész új gyer­mek­műsorának premierje Zé­nó, az elképesztő madárijesztő címmel szep­tember 23-án, kedden 11 órától tekinthető meg az árkosi Szent­kereszty-kas­télyban.