Az óriási fakeresztet a boszniai főváros melletti Zlatiste-csúcson állították fel azzal a céllal, hogy Szarajevó lakosságát a boszniai háborúban ott meggyilkolt több mint 6500 szerbre emlékeztesse. A bosnyákok azonnal a hivatalos szervekhez és a nemzetközi közösséghez fordultak azzal a kéréssel, hogy távolítsák el a szerintük provokációnak szánt és sértő tárgyat.
Aljosa Campara, Szarajevó polgármester-helyettese kiemelte: a boszniai háború idején arról a helyről lőttek a város civil lakosságára a szerbek, ahol most a kereszt áll. Szerinte a boszniai választások kampányfogásaként is értékelhető a keresztállítás, az ott élő szerb politikusok így akarnak újabb támogatókat szerezni. Ezen kívül a kereszt mint szimbólum a főként muzulmán bosnyák lakosságot vallási okokból is sértheti.
A szerb áldozatok emlékére állított kereszt ügye először 2003-ban vetődött fel, amikor a boszniai Szerb Köztársaság háborús foglyainak egyesülete kezdeményezte, hogy a szerb áldozatoknak is legyen emlékhelyük. Indoklásuk szerint a bosnyák áldozatoknak több emlékművük is van, sőt, utcákat, tereket neveztek el a háborúban meggyilkoltakról, míg a sza­rajevói szerb áldozatokról nem esett szó. A boszniai főváros melletti csúcson eredetileg emlékközpontot és egy hatalmas betonkeresztet terveztek, azonban a szerb–bosnyák ellentétek lehetséges kirobbanása miatt ezt nem engedélyezték a hatóságok. A boszniai háború idején Szarajevó 1425 napos ostroma alatt becslések szerint mintegy 11 500 embert öltek meg.