Ritkán szokott kijönni a sodrából Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, de most mégis megesett vele: indignáltan vette tudomásul, hogy az Európai Unió illetékes testülete — a versenyfeltételeket ellenőrző — megfeddette Romániát és kormányát, mert áron alul privatizálta volna a craiovai autógyárat, a néhai Daewoot, a vásárlási szándékkal jelentkezett Ford konszernnek ,,elengedett" mintegy 27 millió eurót a reális értékhez viszonyítva.
Nem csupán megfeddette, de kötelezte is a különbözet kikövetelésére. Úgy tűnik, a Ford nevetve ki fogja fizetni a nem túl jelentős összeget, de valószínűleg törli (törleti, mert teheti) az előszerződésből azt a klauzulát, mely szerint kötelezné magát, hogy fenntartja, sőt, fejleszti a romániai autógyártásban egykoron számottevő gyár termelését, megtartja az összes alkalmazottat, mi több, új munkahelyeket is teremt. Ha ez a kitétel hiányzik a szerződésből, akkor a nyertes Ford akár be is zárhatja az egész boltot, s esetleg másutt, jobb körülmények között, képzettebb munkaerőre alapozva épít új gyárat, vagy nem épít semmit, de piacot mindenképpen nyer.
Hát ezen háborodott fel Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, s szokatlanul keményen fogalmazott, mondván, úgy tűnik, mintha Európa minket (és általában a kelet-európaiakat — teszem hozzá) arra szeretne rávenni, sőt, rákényszeríteni, hogy gyártsunk gombot és fogpiszkálót, az igazi gépgyártást pedig hagyjuk a nyugatiakra, ők értenek hozzá, nekik vannak valódi hagyományaik. Felhördülésének van is némi alapja, mert gondoljunk bele, hogy az ,,európai trend" hány gyárat, jól vagy kielégítően működő üzemet záratott be, s nem csak mifelénk, de Magyarországon is. Itt például megszűnt a hajóépítés, a tehergépkocsik, traktorok gyártása, anyaországunkban az egykor méltán híres autóbuszgyártás, a felfelé ívelő elektronikai ipar, az élelmiszeripar java része. Mintha a Nyugat minket piacnak és szeméttelepnek tekintene, s dirigál dolgainkban, ahogyan csak kedve tartja. Romániát még két főbenjáró dologban megintették az európai bürokrácia bírái (most nem beszélünk a jogi, jogalkotási jellegű szekundákról): a regisztrációs adó kivetése és beszedése miatt, s azért is, hogy költségvetési hiánya meghaladta a megengedhetőnek mondott három százalékot. Az első tételnél — tetszik, nem tetszik — fizetni, illetve visszafizetni kényszerül a román kormányzat, a másodikat úgy próbálja megoldani, hogy visszafogja a minisztériumok, közintézmények költekezését, zárolják a betöltetlen állásokra való új alkalmazásokat, nincs több új intézményi luxuskocsi és bútorzat, s csínján fognak bánni a béremelésekkel is. S mindez akkor, mikor sztrájkol mintegy negyvenezer közalkalmazott, harmincszázaléknyi bérfejlesztést követelve.
Tény, hogy működése vége felé nincs könnyű helyzetben a Tăriceanu-kabinet, annál inkább, mert újabb bizalmatlansági indítvány van ellene készülőben. A kérdés csak az, ki tudná itt jobban rendezni a dolgokat...?!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.