Ritkán szokott kijönni a sodrából Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, de most mégis megesett vele: indignáltan vette tudomásul, hogy az Európai Unió illetékes testülete — a versenyfeltételeket ellenÅ‘rzÅ‘ — megfeddette Romániát és kormányát, mert áron alul privatizálta volna a craiovai autógyárat, a néhai Daewoot, a vásárlási szándékkal jelentkezett Ford konszernnek ,,elengedett" mintegy 27 millió eurót a reális értékhez viszonyÃtva.
Nem csupán megfeddette, de kötelezte is a különbözet kikövetelésére. Úgy tűnik, a Ford nevetve ki fogja fizetni a nem túl jelentÅ‘s összeget, de valószÃnűleg törli (törleti, mert teheti) az elÅ‘szerzÅ‘désbÅ‘l azt a klauzulát, mely szerint kötelezné magát, hogy fenntartja, sÅ‘t, fejleszti a romániai autógyártásban egykoron számottevÅ‘ gyár termelését, megtartja az összes alkalmazottat, mi több, új munkahelyeket is teremt. Ha ez a kitétel hiányzik a szerzÅ‘désbÅ‘l, akkor a nyertes Ford akár be is zárhatja az egész boltot, s esetleg másutt, jobb körülmények között, képzettebb munkaerÅ‘re alapozva épÃt új gyárat, vagy nem épÃt semmit, de piacot mindenképpen nyer.
Hát ezen háborodott fel Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, s szokatlanul keményen fogalmazott, mondván, úgy tűnik, mintha Európa minket (és általában a kelet-európaiakat — teszem hozzá) arra szeretne rávenni, sÅ‘t, rákényszerÃteni, hogy gyártsunk gombot és fogpiszkálót, az igazi gépgyártást pedig hagyjuk a nyugatiakra, Å‘k értenek hozzá, nekik vannak valódi hagyományaik. Felhördülésének van is némi alapja, mert gondoljunk bele, hogy az ,,európai trend" hány gyárat, jól vagy kielégÃtÅ‘en működÅ‘ üzemet záratott be, s nem csak mifelénk, de Magyarországon is. Itt például megszűnt a hajóépÃtés, a tehergépkocsik, traktorok gyártása, anyaországunkban az egykor méltán hÃres autóbuszgyártás, a felfelé ÃvelÅ‘ elektronikai ipar, az élelmiszeripar java része. Mintha a Nyugat minket piacnak és szeméttelepnek tekintene, s dirigál dolgainkban, ahogyan csak kedve tartja. Romániát még két fÅ‘benjáró dologban megintették az európai bürokrácia bÃrái (most nem beszélünk a jogi, jogalkotási jellegű szekundákról): a regisztrációs adó kivetése és beszedése miatt, s azért is, hogy költségvetési hiánya meghaladta a megengedhetÅ‘nek mondott három százalékot. Az elsÅ‘ tételnél — tetszik, nem tetszik — fizetni, illetve visszafizetni kényszerül a román kormányzat, a másodikat úgy próbálja megoldani, hogy visszafogja a minisztériumok, közintézmények költekezését, zárolják a betöltetlen állásokra való új alkalmazásokat, nincs több új intézményi luxuskocsi és bútorzat, s csÃnján fognak bánni a béremelésekkel is. S mindez akkor, mikor sztrájkol mintegy negyvenezer közalkalmazott, harmincszázaléknyi bérfejlesztést követelve.
Tény, hogy működése vége felé nincs könnyű helyzetben a Tăriceanu-kabinet, annál inkább, mert újabb bizalmatlansági indÃtvány van ellene készülÅ‘ben. A kérdés csak az, ki tudná itt jobban rendezni a dolgokat...?!
