A pult mögött álló kiszolgáló hölgy, aki korábbi bevásárlásaimkor is gyakran ajánlott felvágottakat – de akitől mindeddig még soha nem vásároltam –, neki is látott, hogy megkezdje az egész rúd párizsit. Az első mozdulattal a csomózott véget távolította el, ezt követően gondolom, csomagolópapírért indulhatott, ám közben arra lettem figyelmes, hogy a jobb kezében tartott, előzőleg lenyisszantott felvágott héjából kipiszkálta a beragadt párizsit, és bemajszolta. Mindezt a vásárlóval majdhogynem szembefordulva, úgy, hogy védőkesztyűt csak a csomagolást tartó bal kezén viselt, jobbjával pedig a szájához vitte a falatokat. És ugyancsak jobbjával szeletelte és vette volna kézbe, következő mozdulatként, a kért portékát. Nem igazán hittem el, hogy mindez velem történik, ráadásul egy olyan boltban, amely – eddig úgy tűnt – ad a vásárlóira, és nemcsak. Végül nem kértem a felvágottból, bármennyire is ajánlotta a hölgy – arra sajnos, nem jött rá, miért utasítottam vissza magyarázat nélkül.
Úgy gondolom, kereskedelemben – és nem csupán ott – megengedhetetlen, hogy ilyesmi megtörténjék, klientúrájára valamit is adó vállalkozó felkészületlen munkatársat nem alkalmaz. Igaz, hogy gyorstalpaló tanfolyamokon jó modort, tiszteletet nem tanítanak, a higiénia pedig minden hasonló helyzetben alapkövetelmény, ahogyan az is, hogy a vásárlót nem nézik hülyének. És ez a legkevesebb.