Az emlékünnepség elején a Magyar Nemzeti Énekkar előadásában hallgathatta meg a román–magyar megbékélés parkjában összegyűlt tömeg Románia, Magyarország és az Európai Unió himnuszát. Gheorghe Falca, Arad polgármestere külön köszönetet mondott a himnuszok mesteri előadásáért.
A magyar kormány nevében felszólaló Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette, ma sem teljes a szabadság, amelyért a tábornokok harcoltak. A szabadság ugyanis azt is jelentené, hogy „használhatjuk anyanyelvünket, hogy leírhatjuk vele köztereink és településeink nevét, hogy restrikciók, hatósági zaklatások nélkül használhatjuk nemzeti jelképeinket, a magyar vagy a székely zászlót” – vélte. Sze­rinte a szabadság azt is jelentené, hogy a közösség maga rendelkezik a megtermelt javakkal, és maga dönt az őt érintő alap­vető kérdésekben. Potápi úgy látja, az aradi tizenhármak, „nem az apró lépések politikáját, nem a fontolva haladást és a rossz kompromisszumok szegélyezte könnyebb utat választották”, képesek voltak a legvégsőkig elmenni. „Az erdélyi magyaroknak ma hasonlóan kell cselekedniük. Szabadságuk kiteljesedéséért áldozatot kell vállalniuk” – jelentette ki a magyar kormány képviselője Aradon. A 13 aradi vértanú a független és polgári Ma­gyarországért, az egyetemes szabadságért szenvedett mártírhalált. „Ma hajtsunk fejet emlékük előtt, de holnap a példájukból erőt merítve vegyük kezünkbe sorsunk alakítását” – zárta ünnepi gyászbeszédét az államtitkár.
Kelemen Hunor a kommunizmus által örökségül hagyott előítéletek, a románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontásának a szükségességét hangsúlyozta beszédében, kijelentve: Románia akkor lehet erős ország, ha felszámolja a kommunizmus örökségét, és képes lesz rendezni a többség és a kisebbség viszonyát. A román–magyar viszonyt megrontó előítéletekről szólván megemlítette, a románok attól félnek, hogy a magyarok el akarják venni országuk egy részét, a magyarok pedig attól, hogy a többség meg akarja fosztani őket a nemzeti identitásuktól. Az elnök kitért arra, hogy Európa legtöbb nemzete felismerte, hogy a többség-kisebbség viszony rendezése a béke, a jólét és a biztonság feltétele. Ezért a tanulságért óriási árat fizetett a kontinensnek minden népe. A politikus azt is az évszázadok tanulságának tekintette, hogy a többség mindig felelős a vele együtt élő kisebbségért.
A megemlékezések sora tegnap délelőtt az aradi minorita templomban tartott gyászmisével kezdődött, délután pedig a vesztőhelyen állított obeliszknél ökumenikus gyászszertartással és koszorúzással zárult.