Június 29-én vagy július elején kellene megtartani összevontan a parlamenti és helyhatósági választásokat ― nyilatkozta Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke. Úgy véli, a két választás összevonása számos előnnyel járna, és reményét fejezte ki, hogy javaslatát támogatni fogja a többi párt, valamint Traian Băsescu államfő is.
Elmondása szerint a kormánypártok 2009 márciusáig szándékoznak elhalasztani a parlamenti választásokat, mert az alkotmányos előírások értelmében a parlament mandátumának lejártával a törvényhozó testület működését három hónapig lehet meghosszabbítani. Geoană kifejtette, Románia politikai válságát csakis az előrehozott parlamenti választásokkal lehet feloldani. Geoană egyébként harminc százalékra teszi pártja választási esélyeit.
Funar riogat
A Nagyrománia Párt főtitkára, Gheorghe Funar szerint március 15-én Magyarország, az RMDSZ „és a többi terroristaszervezet", a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt kikiáltja Székelyföld Független Köztársaság autonómiáját, melynek saját államfője, parlamentje, kormánya, hadserege, rendőrsége és lobogója lesz, a hivatalos nyelve pedig a magyar. A nagyromániás szenátor úgy véli: a koszovói forgatókönyvet lemásolták Hargita, Kovászna és Maros megyében, ahol ― akárcsak a volt szerb tartományban ― etnikai tisztogatás zajlott. Funar szerint a három megyéből ötvenezer román családot kergettek el, a három székelyföldi megyébe fegyvereket csempésztek, és csak a jeladásra várnak, hogy fegyveres konfliktust robbantsanak ki. A volt kolozsvári polgármester továbbá arra is emlékeztetett, hogy a ,,törvényellenes autonómiareferendumokat" eljuttatták az Európai Unióhoz, valamint az Európai Parlamenthez is. Funar ugyanakkor Vasile Blaga volt belügyminiszter bűnösségét is hangoztatta, mert sürgősségi rendelettel módosította a referendum kiírására vonatkozó jogszabályt, amely értelmében az autonómiáról szóló népszavazást lebonyolíthatták. Funar szerint Blaga azért módosította a törvényt, mert felesége és édesanyja magyar nemzetiségű. Kritikát kapott az államfő is, amiért az aggodalmak eloszlatására szólította fel a románságot.
Mégis lesz hittanóra
Választható tantárgyként a középiskolás tantervben marad a vallás. Ezt azután jelentették be, hogy a szaktárca képviselői tárgyalásokat folytattak a román ortodox egyház és más felekezetek elöljáróival. Mihaela Suiciu miniszteri tanácsos szerint a középiskolások esetében tizenhat éves korig a szülők döntik el, az után maguk a diákok, hogy igényelik-e a vallásórákat, illetve hogy milyen felekezet óráira járnak. Az oktatási tárca képviselői hangsúlyozták, hogy a vallásórákat elutasító diákokat nem részesítik megrovásban, döntésük pedig nem befolyásolja tanulmányi eredményeiket, számukra általános műveltségi órákat ajánlanak fel. Az új oktatási törvénytervezet szerint eredetileg nem szerepelt a vallási oktatás a középiskolai tantervben, az ortodox egyház és számos civil szervezet nyomására azonban a tárca módosított álláspontján.
Több pénzt az autópályára
Az észak-erdélyi autópálya finanszírozásának bővítését kéri az RMDSZ. Borbély László középítkezési miniszter szerint jövő héten a kormányban megvitatják az évi költségvetés módosítását, az RMDSZ képviselői pedig szorgalmazzák a pénzösszegek átutalását az amerikai Bechtel vállalatnak. Borbély kifejtette: végre megkezdődtek a munkálatok az autópályánál, és kár lenne, hogy pénzügyi hiányosságok miatt ismét leálljon az építkezés. Mihai Grecu, az autópályák, országutak kezelésével és építésével megbízott állami vállalat vezérigazgatója korábban bejelentette: a társaságnak 140 millió eurót utalt át a kabinet. Ez az idénre tervezett mintegy 500 millió eurónak csak a harminc százalékát teszi ki. A vezérigazgató szerint ilyen körülmények között csupán az amerikai Bechtel vállalat jóindulatán múlik, leállítja-e vagy sem a munkálatokat. A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópálya befejezését 2013-ra tervezik, költségeit eredetileg 2,2 millió euróra becsülték, de már a kormány is elismerte, hogy akár kétszer többe is kerülhet.