Nem csökken a romaellenesség Európában

„A romák helyzete jelenleg nem jobb, mint negyven éve, több szempontból romlott is” – állítja az Európa Tanáccsal partneri viszonyban álló strasbourgi székhelyű szervezet, amely jelentésében külön felsorolja, milyen gondokat lát a romániai, macedón, cseh, szlovák, német és magyar helyzettel kapcsolatban.
 Az Európa Tanács különböző orgánumai a romaellenesség kérdésének szentelt első, 1969-es dokumentum óta számos ajánlást tettek a tagállamoknak a romák életkörülményeinek javítására és a cigányokat érő diszkrimináció leküzdésére. Tény, hogy az ajánlásoknak köszönhetően tudatosodott a helyzet, de azok nagy részét nem alkalmazzák az államok – hívta fel a figyelmet az ERTF. A szervezet szerint hiányzik a politikai szándék, s a legtöbb tagállam nem tekinti elődlegesnek a romakérdést, vagy pedig arra hivatkozik, hogy hiányoznak a pénzügyi források a helyzet javítására. A tanulmány úgy látja, hogy állandósult a romákkal szembeni „nagyon nagy intolerancia”, sőt rasszizmus, s a cigányokat gyakran bűnbakként használja a politikai elit.   
Noha a helyzet az Európa Tanács mind a 47 országában nehéz, az ERTF hat olyan országot emelt ki, ahol meglátása szerint egyenesen „aggasztónak nevezhető”. Az Európa Tanács rasszizmus elleni bizottsága két korábbi jelentésében már felhívta arra figyelmet, hogy Romá­niában a politikai beszédekben gyakori a romák megbélyegzése, Szlovákiában pedig a romák a lakhatási feltételek területén egyenlőtlenségtől szenvednek, az iskolában pedig szegregációnak vannak kitéve. Ez utóbbi diszkrimináció az ERTF szerint Csehországra is érvényes, s az Emberi Jogok Európai Bíróságának Prága ellen a kérdésben 2006-ban hozott ítélete óta „semmi nem változott”. Né­metországban a közelmúltban fogadtak el egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében egyszerűbbé válik a Szerbiából, Macedóniából vagy Bosznia-Hercego­vinából érkező menekültek hazaküldése. Márpedig a menekültek jelentős része a hazájában diszkriminációtól szenvedő, nagy szegénységben élő roma – hangsúlyozza a jelentés. Macedóniában a ro­mákat megfosztják az útlevelüktől, hogy ne tudjanak az Európai Unióba utazni, és ott menekültstátuszt kérni, Magyaror­szágon pedig „egy önkormányzat diszkriminatív módon szervezte meg a romák kilakoltatását” – írt az ERTF.
A jelentés megemlítette azt is, hogy Franciaországban több politikus is romaellenes kijelentéseket tett. Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front tiszteletbeli elnöke 2013 júliusában a dél-franciaországi Nizzá­ban „szúrósnak és mondjuk úgy, szagosnak” nevezte a kelet-európai romák jelenlétét. Néhány nappal később Gilles Bourdouleix, a nyugat-franciaországi Cholet polgármestere, centrista nemzetgyűlési képviselő azt mondta az általa vezetett város szélén letelepedett romákról, hogy „Hitler talán nem ölt meg eleget közülük”. Luc Jousse, a dél-franciaországi Roquebrune-sur-Argens polgármestere pedig egy 2013 novemberében titkokban készült felvétel szerint azon sajnálkozott, hogy „túl korán” hívták ki a tűzoltókat a településen található cigánytelepen kiütött tűzhöz.