A kézdikővári medvetámadás után kérdeztük Kis Attilát, a Katrosa Vadászegyesület elnökét és Balogh Tibort, Kézdiszentlélek polgármesterét: miben látják a megoldást, és hogy a nagyközségben mekkora az idei vadkár.
Kis Attila elmondta: tizennégy éve foglalkozik vadgazdálkodással. A Kézdiszentlélektől Katrosáig és Esztelnekig 8700 hektárt magában foglaló területen öt-hat medvére kaptak kilövési engedélyt ezelőtt tíz évvel is – amikor sokkal kevesebb élt ezen a területen, mint ma – és most is. Nyolc éve a medvét, hiúzt, farkast és vadmacskát szigorúan védett állattá nyilvánították, a medvék kilövési kvótáját kilencven százalékkal csökkentették. A Katrosa egyesület hat vadászterületen, szűk nyolcvanezer hektáron gazdálkodik. Tavalyra öt, idénre hat medvére kapott kilövési – hivatalosan közbelépési – engedélyt, ami egy-egy medvét jelent területenként. Amikor nem az erdőben támad a medve, hanem a termőföldön, ahol nincs semmi keresnivalója, akkor már vészhelyzet van – hangsúlyozta a Katrosa egyesület vezetője. Tavasztól 150–200 oldalas iratcsomót juttattak el a minisztériumba, felsorolva azokat a helységeket – Torja, Csernáton, Kézdikővár, Kézdiszentlélek, Esztelnek, Kézdiszentkereszt, Zágon, Borosnyó, Kovászna –, ahol gondjaik vannak a nagyvadakkal. Az állatvédők próbálják bebizonyítani, hogy a medve Romániában kiveszőfélben, holott ez óriási hazugság, az Európai Unió tagországai közül nálunk él a legnagyobb medvepopuláció – vélekedett. A megyében és főleg Felső-Háromszéken az utóbbi években több ezer hektár kukoricát vetettek a gazdák, ez vonzza a nagyvadakat. A villanypásztorral körülvett kukoricásban 10–15 százalékos a kár, míg a többi parcellában fordított az arány. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vadászterületen mi gazdálkodunk – fejtette ki Kis Attila –, de a vad a román állam tulajdona. Míg a szomszédos Brassó megye – ahol Kovászna megyéhez viszonyítva feleannyi medve él – közel hatvan példányra kapott kilövési engedélyt, Kovászna és Hargita megye harminchét-harminchét medvét lőhet ki...
Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármester az elmondottakhoz hozzáfűzte: a lakosság vadkár esetén a községházához fordul, írásban benyújtják panaszukat, ők ezt továbbítják a vadászegyesülethez, a környezetvédelmi minisztériumtól pedig kilövési engedélyt kérnek vaddisznóra vagy medvére. A szaktárca minden esztendőben közli a kilövési kvótát, ami rendkívül alacsony – ezért is hibáztatja a minisztériumot a polgármester. Most is csak pár medve kilövésére adtak engedélyt, holott az utóbbi években rendkívül elszaporodtak, már nemcsak a termőföldeken okoznak jelentős kárt, hanem emberéletet is veszélyeztetnek. A helyzet kezd tarthatatlanná válni, ezért a felső-háromszéki település elöljárói közös beadványt készülnek eljuttatni a környezetvédelmi minisztériumba, kérve, hogy rendkívüli esetben hagyják jóvá a kilövést. A vadásztörvény szerint be kellene keríteni a falu határában található termőföldeket, de az egész mezőt lehetetlen villanypásztorral körbevenni. Amúgy meg a villanypásztor csak csökkenti a kárt, de teljesen nem küszöböli ki, mint az a kézdikővári eset kapcsán is bebizonyosodott – ecsetelte. Sajnos, ahogy elszaporodtak a medvék, valószínűleg nem a kővári az utolsó eset – vélekedett a községvezető –, bármelyik nap történhet hasonló. Leszögezte: ki kell lőni az emberre veszélyes vadakat.
