A Marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott ünnepségen olyan személyiségeket tüntettek ki, akik bebizonyították, hogy munka és család területén egyaránt lehet sikeresnek lenni, társadalmunk jövőjének építésén, értékeink megőrzésén, hagyományaink ápolásán fáradozni.
  A Székelyföldi Orbán Balázs-díjat olyan személyiségeknek adományozzák, akik a Székelyföld fejlődéséért tevékenykedtek, elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott fejlődésében. Hargita és Kovászna megye tanácsa marosszéki önkormányzatokkal összefogva negyedik alkalommal adományozta az elismerést.
„Az 1997-ben történt lelkészi kinevezésének pillanatától nemcsak megismertem Ráduly-Baka Zsu­zsanna erősdi református lelkész asszonyt, hanem mint a Háromszék napilap falujáró riportere évi rendszerességgel felkerestem az alsó-háromszéki vegyes lakosságú peremtelepülést, Erősdöt, amelynek jelenéről, de különösképpen az egyre fogyó helyi magyarságról, annak életéről nélküle nehéz lett volna valós képet alkotni. Volt úgy, hogy első lépésem mindig a parókiára vezetett. Miután megszűnt a helyi iskolában a magyar osztály, a magyar gyerekek román anyanyelvű osztályba kerültek. A legjobb pillanatban helyezte Erősdre a kedves, jól képzett lelkész asszonyt a püspök úr: felkarolta a maroknyi gyereksereget, s a vallásoktatás mellett valóságos iskolává alakította a kálvinista parókiát, ahol gyerekeivel együtt, hiszen öt gyerekkel áldotta meg a Fennvaló, mint igazi anya kezdett foglalkozni: legtöbben itt tanultak meg magyarul írni-olvasni, anyanyelvükön énekelni és imádkozni. Elismerő módon nyilatkoznak személyéről a falu román lakosai, Erősdön a »magyar egyház« egyenlő a magyarsággal – mondták! Minden erejét latba vetette, hogy visszaszerezze az egyházközség egykori föld-, legelő- és erdővagyonát, s nem személyén múlott, hogy egy részével még most is indokolatlanul adós a községi önkormányzat. Tanúja voltam azoknak a megemlékező istentiszteleteknek, amikor a magyar történelem eseményeit elevenítették fel, résztvevője a felújított templom avatóünnepségének, a cinteremben felállított millenniumi emlék avatóünnepségének, nemhiába szervezte meg Kovászna Megye Tanácsa a székföldi szórványvidék első magyar napját éppen az erősdi magyar paplak udvarán. A lelkész asszony Árvalányhaj névre hallgató néptánccsoportja jelenleg az egyetlen ilyen jellegű magyar együttes Székföldjén. Missziós munkájában legjobb segítsége a férje. A száznegyvenöt lelket pásztoroló lelkész a megtartó anyanyelv, ének és népi tánc, az identitásőrzés és a magyar közösségi tudat igazi végvári őrzője” – fogalmaz Kisgyörgy Zoltán, lapunk főmunkatársa laudációjában.
Amint Kisgyörgy Zoltán újságíró laudációjából is kiderül, a legjobban kigondolt programhoz is szükség van legalább egy lelkes helyi mozgató­rugóra – mondotta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Erősdön, ahol kihívás odafigyelni a magyarságra, ez a mozgatórugó Ráduly-Baka Zsuzsanna református tiszteletes asszony. A lelkészi hivatáson túlmutató munkája évek óta önzetlen és kitartó. Éppen ezért sikeres is – jelentette ki.
A Székelyföldi Orbán Balázs-díjat először 2011-ben az önkéntesség jegyében adományozták, Háromszékről Váncsa György sepsikőröspataki önkéntes tűzoltóparancsnoknak, következő évben az aktív idősödés és a nem­zedékek közötti szolidaritás európai éve jegyében Haszmann Pál Péter alsócsernátoni muzeoló­gus, ta­valy a Kós Károly-emlék­év kapcsán a sepsiszentgyörgyi Keö­peczi Sebes­tyén József Mű­em­lék­védő Társaság kapta.