A zágoni cigány közösségben végeznek alapos felmérést a napokban. A kolozsvári székhelyű Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának kérdezőbiztosai az Integro program részeként 454 családot látogatnak meg, több mint 1200 személy megkeresésével gyűjtik az adatokat. A cigány családok képzettségét, anyagi helyzetét, háztartási felszereltségét kutatják, arra is kíváncsiak, a célközönség hajlandó volna-e felnőttképzésben részt venni.
A felmérés eredményei alapján az igényeknek megfelelő képzéssorozatot indítanak majd leghamarabb jövő évtől – tudtuk meg a felmérést vezető Kinda Istvántól, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzos muzeológusától. A zágoni felmérés szélesebb körű kutatás része, hasonló vizsgálatot végeznek Bihar, Szatmár, Kolozs, Hargita és Maros megyében is. Mindenhol két-két településen folyik a kutatás, olyan közösségekben, ahol legalább ötszáz fős cigány közösség él. Az Integro program sajátos célkitűzése a sérülékeny csoportok munkaerőpiacon való elhelyezkedésének támogatása, szakmai képzettségének fejlesztése információk átadásával, szakmai tanácsadással. A felvett adatokat Kolozsváron értékelik.
Kinda István elmondta, Zágonban hivatalosan kevés cigány nemzetiségű személyt tartanak nyilván. Az 1200-as mintát a községháza gazdasági lajstromának áttanulmányozásával azonosították, a kiindulópontot a roma családnevek jelentették. A nagyközségben jelentős számú román ajkú cigány is él. Érdekes módon magukat nem cigánynak vagy romának nevezik meg, hanem kalányosnak – számolt be a kutató (a kalányos a román lingurarra utal, a megnevezés régi mesterségüket, a fakanál készítését foglalja magába – szerk. megj.).
Ahhoz, hogy összehasonlítási alapot kapjanak, más nemzetiségű családoknál is kérdezősködnek a felmérést végzők. Feltétel, hogy az illető családban legfennebb középiskolai végzettségű tagok legyenek – magyarázta Kinda.
A zágoni munka során nagy segítséget kaptak a polgármesteri hivatal részéről. Így létesíthettek kapcsolatot a cigány közösségek befolyásos képviselőivel, sok esetben ezek személyesen kísérték el az öt kérdezőbiztost. A megkeresettek részéről nem kötelező a válaszadás, de ritka a visszautasítás. Első következtetésként megállapították, a zágoni cigányok törekvő közösséget alkotnak, nagy hajlandóságot mutatnak a pozitív változásra, önerőből próbálják javítani anyagi helyzetüket. A felnőttképzésre is hajlanak, de a tanulást saját kritériumaik szerint képzelik el. Azt szeretnék, hogy az oktatás legyen téli időszakban, és lehetőleg ne mindennap kelljen tanfolyamra járni – mondta el Kinda István.
