Használ-e az autonómiamozgalomnak, hogy az RMDSZ előállt saját statútumával, összefogással vagy értelmes munkamegosztással lehet előbbre vinni az önrendelkezés ügyét, mire van még szükség céljaink eléréséhez? – ezeket a kérdéseket boncolgatta az Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselet asztalán című marosvásárhelyi konferencia zárásaként zajlott, Farkas Réka, lapunk munkatársa által moderált kerekasztal-beszélgetésen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP államfőjelöltje. Az RMDSZ képviselői nem vettek részt az eseményen, és távol maradt a programban még szereplő Bíró Zsolt MPP-elnök is, így aztán parázs vita nem alakult ki a beszélgetés résztvevői között, a leglényegesebb kérdésekben ugyanis egyetértenek.
Azt mindannyian elismerték: előrelépésnek számít, hogy az RMDSZ végre felvállalja a román közvélemény előtt az autonómia ügyét – a tervezetet azonban meglehetősen szkeptikusan fogadták, szerintük az SZNT statútumából kellett volna kiindulni. Izsák Balázs részletekbe menően sorolta az RMDSZ-féle tervezet hibáit, összehasonlítva azt az SZNT statútumával. Az RMDSZ a dél-tiroli statútumot másolta le 75 százalékban, pedig vannak más nemzetközi példák is, például a spanyol vagy az egyesült királyságbeli autonómiák, amelyekkel az SZNT tervezete számol, miközben a székely széki berendezkedés hagyományaira is épít, tévedés tehát azt állítani, hogy elavult lenne a Csapó-féle dokumentum. Hatáskörök tekintetében is eltér a két tervezet, de a cél sem egyértelmű: az SZNT kimondja, hogy a nemzeti közösség megmaradásának, az identitás megőrzésének intézményi garanciáit jelenti a statútum, az RMDSZ azzal érvel, hogy az autonómia jólétet jelent, holott az ahhoz vezető legegyszerűbb út az asszimiláció – érvelt az SZNT elnöke.
Toró T. Tibor is jónak ítélte, hogy az RMDSZ foglalkozik a témával, nem volt mindig így, jegyezte meg, majd arra hívta fel a figyelmet: ebben hatalmas érdeme van az SZNT-nek és a Néppártnak is. Szerinte is jobb lett volna az SZNT statútumából kiindulni, egyeztetések után esetleg módosítani azt, és egységes tervezettel előállni. A legnagyobb veszély viszont, hogy az RMDSZ alkotmánymódosításhoz köti az autonómia megvalósítását, a távoli jövőbe helyezi, ezzel pedig veszélyezteti az autonómiaküzdelemben eddig legsikeresebbnek minősíthető mozgalmi hátteret, „hazaküldi az embereket”. Azt sem tartotta kizártnak, hogy ez a célja a tervezetnek: a megerősödött autonómiamozgalom elaltatása.
Szilágyi Zsolt leszögezte: a Néppárt és az RMDSZ között a legfontosabb különbség, hogy előbbi mindig kiáll az autonómiáért, utóbbi esetleg kampányban, bár ez is jó, meg is lepődött a román közvélemény, amikor a szövetség előállt tervezetével. Nem kell félnünk beszélni a román közvélemény előtt is a haladó európai regionalizmusról, a működő autonómiákról – hangsúlyozta a Néppárt államfőjelöltje, európai országokat, erdélyi hagyományokat sorolva, de a román politikatörténetből is idézett önrendelkezésről szóló jogszabályokat.
Arra a kérdésre, hogy az egység vagy az értelmes munkamegosztás a célravezető az erdélyi magyarság törekvéseinek sikerre viteléhez, Izsák Balázs leszögezte: ő egységpárti, de ehhez szilárd elvi alap kell, a célokban egyet kell érteni. A székelyek nagy menetelése során megvalósult az összefogás az erdélyi magyar pártok és szervezetek között, de ki kell mondani: akkor az RMDSZ nem volt kormányon. Úgy nehéz összefogni, ha nekik folyamatosan egyeztetniük kell koalíciós partnereikkel – vélekedett. Toró T. Tibor szerint a két fogalom voltaképpen szinonima: az már bebizonyosodott, hogy egy szervezeten belül nem lehet egységet is teremteni és a politikai pluralizmust is megjeleníteni, az elvi alapokon nyugvó együttműködésnek azonban van realitása, ehhez azonban valamelyes egyensúly szükséges az erdélyi magyar közéletben, meg kell erősödnie az RMDSZ-en kívüli tábornak – erre jó alkalom a közelgő elnökválasztás is. Szilágyi Zsolt a verseny hasznosságát, de a párbeszéd szükségességét is hangsúlyozta, nehezményezve ugyanakkor, hogy Kelemen Hunor többször is elutasította vitára szóló meghívását.
Az autonómia megvalósításához Izsák Balázs szerint is szükség van a román féllel folytatott tárgyalásokra, ennek kiindulópontja lehet például az alkotmányjogi értelmezések lefolytatása, amire eddig még nem került sor. Toró T. Tibor úgy vélte: fontos eszköz a párbeszéd, de önmagában nem elégséges, miként a parlamenti eszköztár sem elegendő – szükség van a külső nyomásra, a kedvező geopolitikai helyzetre, de a belső nyomásra is: aligha véletlen, hogy éppen a székelyek nagy menetelése után kezdett el érdeklődni Amerika is a székelyföldi magyarság ügye iránt. A békés, demokratikus eszközök is lehetnek erősek és hatékonyak – vélekedett a Néppárt elnöke. Szilágyi Zsolt a föderalizáció esélyeit latolgatva mondta el: tapasztalatai szerint egyre erőteljesebbek a regionalista törekvések a románság soraiban is, várják, hogy hamarosan létrejöjjön egy román regionalista erdélyi párt, amellyel akár koalíciót, regionalista szövetséget is lehetne majd kötni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
