Az összetartozás ünnepe Hidvégen

Horváth Miklós egykori polgármester, helyi tanácstag magyar és román nyelven köszöntötte az egybegyűlteket, ugyanis voltak olyan helyi románok, akik jelenlétükkel, tapsukkal tisztelték meg a mintegy két és fél órás magyar énekes-táncos műsort, amelyet kivétel nélkül a tanulósereg és a fiatalság mutatott be. A székföldi magyar összetartozás kifejezője, hogy a rendezvényt felpártolták a szomszédos Árapatak és Erősd lakói is.
Népszerűségnek és sikernek örvendett Székföld-szerte a megyei önkormányzat által kezdeményezett Magyar Napok rendezvénysorozat – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, s erre alapozva kijelentette: hagyománnyá szeretnék tenni a programot, mert van rá igény, s ez is kapocs az összetartozáshoz, erősíti a köz­ségben élő magyarság identitástudatát. Gajai Mária, a helybeli I–VIII. osztályos iskola tanára, az ünnepi műsort betanító pedagógusok egyike, pontosította a kisrégió, Székföld fogalmát a jelenlevőknek. Elmondta: határai nem mindenki előtt ismertek, ez a terület – Hidvég, Nyáraspatak, Árapatak, Előpatak, valamint Erősd vidéke – 1876 óta az egykori Háromszék vármegye, s a jelenlegi Kovászna megye szerves része, de valamikor önálló történelemmel rendelkezett. Területén magyar királyi vár alapjaira bukkantak, s lakossága a lepergett évszázadok folyamán erőteljesen háromszéki székely-magyarokkal töltődött fel, de a szomszédos Szászföld, a Barcaság szász népességének viseleti és szokásbeli elemeivel is gazdagodott, sokszínűvé vált. A jelenlevőket Nagy János helybeli református lelkipásztor is köszöntötte, aki az összesereglett hallgatóság zömét az egyházközség tagjaként is üdvözölhette. A hidvégi elemisták fergeteges műsorát Sala Emília tanította be, magyar népdalokat énekelt Bogyor István. A kis óvodások – Kósa Szidónia tanítványai – valódi őszi szüreti hangulatot teremtettek, amelyben segítettek a színpadot díszítő és mécsesekkel pislogó töklámpások is. Vidám balladák és népdalcsokor követte a kicsinyek műsorát, Pivolda Irma tanuló korát meghaladó ügyességgel mondta el a Három kívánság című bohózatot. Wass Albert Mikor a bujdosó az Istennel beszél című versét az árapataki Bakó Pálné szavalta. Fellépett az erősdi Árvalányhaj néptáncegyüttes, énekelt Ráduly-Baka Rebeka és Bíborka. Az est vendégei a bibarcfalvi iskolások és fiatalok csoportja volt, akik népdalcsokrot, erdővidéki, háromszéki és marosszéki táncokat mutattak be, majd Marton Lili Fordított világ című egyfelvonásosát (irányítójuk Tordai Iluska). A műsoros magyar est kosarasbállal végződött, zenélt Steckbauer István és zenekara.