A szavazatok mintegy felének feldolgozása alapján az Európa-barát erők egyértelmű, jelentős többséget szereztek a választásokon. A két legtöbb voksot kapott párt Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök Népi Frontja 21,61 százalékkal, hajszálnyival megelőzve az államfő, Petro Po­ro­senko Blokkját, amely 21,45 százalékot kapott. Barroso és Van Rompuy szerint a választás Ukrajna népének és a demokráciának a győzelme volt. A választások kimenetele alapján – vélekedett a két uniós vezető – széles nemzeti konszenzusra kell törekedni annak érdekében, hogy felgyorsíthassák az elengedhetetlen politikai és gazdasági reformfolyamatokat. Schulz az ukrán nép bátorságát és demokratikus el­tökéltségét emelte ki nyilatkozatában. Emlékeztetett arra, hogy az ország intézményeinek demokratikus éledése a kijevi Majdan téren összegyűltek demokratikus ellenállásával kezdődött, fontos állomása volt az államfőválasztás, és most teljesedett ki az új parlament megválasztásával. A NATO-főtitkár elégedetten állapította meg, hogy a választások lebonyolítása a nehéz feltételek ellenére megfelelt a nemzetközi elvárásoknak. Stoltenberg szerint ez és a választások eredménye javítja az ukrajnai konfliktus békés megoldásának esélyeit. Az atlanti szövetség – tette hozzá – továbbra is támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és a nemzetközileg elismert határokon belüli területi épségét.
A vasárnapi ukrajnai parlamenti választás az előrejelzések szerint alapvetően változtatja meg az ukrán parlament és az ukrán politikai elit eddigi összetételét – írta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóköz­pontjának igazgatója elemzésében, kiemelve: ha az új politikai elit nem kísérel meg valóban széles és átfogó reformokat végrehajtani, úgy számos elemző szerint az Ukrajnában uralkodó társadalmi elégedetlenség egy újabb nagy társadalmi megmozduláshoz vezethet. Tálas Péter szerint bizonyos, hogy az új ukrán vezetés nem nélkülözheti majd a Nyugat segítségét – például a Donyeck-medence újjáépítésénél, a téli időszak villamosenergia-ellátásának biztosításában (tekintettel a Donyeck-medencei szénbányák termelés-visszaesésére), illetve az ukrán gazdaság konszolidációja kapcsán. Ez utóbbi – mint kiemelte – különösen fontos, hiszen az ukrán gazdaság – a korábbi kormányok kudarca miatt – a kelet-ukrán területen folyó háború nélkül is katasztrofális állapotba került. Fontos azonban látni azt is, hogy komoly nyugati segítségre csakis abban az esetben számíthat Ukrajna – még ekkor sem biztosan –, ha az új parlament határozottan fellép a mindent átható korrupció, az oligarcharendszer felszámolása és piacgazdasági reformok mellett.
A szavazatok csaknem 65 százalékának feldolgozása után továbbra is fej-fej mellett Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök Népi Frontja az első helyen 21,66 százalékkal, hajszálnyival megelőzve Petro Porosenko Blokkját, amely 21,40 százalékot kapott. A harmadik helyen áll az Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegítés nevű párt a voksok 11,14 százalékával, a negyediken a Majdan-tüntetések nyomán eltávolított volt államfőt, Viktor Janukovicsot támogató képviselők és volt kormánytagok által alapított, Jurij Bojko vezette Ellenzéki Blokk 9,89 százalékkal.
Egyéni képviselőjelöltként mandátumot szerzett Dmitro Jaros, a Jobb­oldali Szektor vezetője. A Maj­dan-tüntetéseken létrejött radikális nacionalista szervezet vezetője a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye pavlohradi körzetében indult egyéni jelöltként. Közben a Jobboldali Szektor a pártlistákra leadott szavazatok alapján csaknem 65 százalékos feldolgozottság mellett a 12-dik helyen áll 1,87 százalékkal, vagyis a párt biztosan nem lépi át a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. Így a listáján szereplő jelöltek közül egy sem jut be az új törvényhozásba. Jaros ellen orosz kérésre nemzetközi elfogatóparancsot adott ki július 25-én az Interpol. Az orosz Szö­vetségi Nyomozó Iroda terror- és szélsőséges cselekmények megvalósítására irányuló, a média felhasználásával történő nyilvános felbujtás vádjával indított ellene büntetőeljárást.