Közel ötórás kihallgatást követően Viorel Hrebenciuc megbilincselve lépett ki a korrupcióellenes hatóság brassói székhelyéről – meghallgatása előtt a sajtónak úgy nyilatkozott, a legrosszabbra számít, de nem fél, s ezt a mandátumától való megválással is bizonyította. Az ügyészek tegnap az egyebek mellett bűnszövetkezetben való részvétellel, pénzmosással is gyanúsított politikus előzetes letartóztatását kérték. Erről lapzártakor tárgyalt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék.
Az amnesztia ráér
Elutasította – 122 szavazattal 81 ellenében, 5 tartózkodás mellett – a képviselőház George Scutaru liberális frakcióvezető azon kérését, hogy az amnesztiára és kegyelemre vonatkozó törvénytervezetet az elutasítás érdekében napirendre tűzzék. A szavazást Valeriu Zgonea képviselőházi elnök rendelte el, miután Scutaru tanácskozási szünetet kért. Victor Ponta kormányfő azonban azt állítja, hogy az ellenzék „elfelejtette” kérni a törvénytervezet napirendre való visszahelyezését, ezt csak a televízióban mondogatják. Szerinte a törvénytervezettel kapcsolatos kérdés csak „kampányjáték”, és „világos, hogy az amnesztiatörvényt nem fogja elfogadni a parlament, tekintve, hogy mindenki ellene volt”. Scutaru úgy véli, az elutasítás azt bizonyítja, hogy az SZDP a fiókban tartja az amnesztiatörvényt, hogy a pártkollégákat az igazságszolgáltatástól megvédje.

Törvénykönyv az örökségvédelemről
Két héten belül közvitára bocsátja a Kulturális Örök­ségvédelmi Törvénykönyvet a szaktárca – jelentette be Hegedüs Csilla. A kulturális államtitkár szerint a törvénykönyvön 2010 óta dolgoznak, mostanra pedig sikerült egyetlen dokumentumba összefoglalni a területet szabályzó több tucat jogszabályt. Hegedüs az újdonságok között említette, hogy a jövőben a műemlékek felújításához a tulajdonosok pénzbeli támogatásban vagy adókedvezményben részesülhetnek az állam részéről. A restaurálás csakis hivatásos restaurátorok felügyelete mellett valósulhat meg, a közpénzből felújított műemlékeket pedig, az épület rendeltetésétől függően, meghatározott órarend szerint látogathatóvá kell tenni a nagyközönség számára.

Átkelők a Duna fölött
Újabb két Duna-híd építéséről írtak alá szándéknyilatkozatot tegnap Bukarestben a román és a bolgár kormány képviselői: az első Turnu Măgurelét és a bolgár Nikápolyt, a második Calaraşi-t és a bolgár Szilisztrát kötné össze. Elsőként a nikápolyi híd építését kezdik el, amely két év alatt készülne el 200–270 millió eurós – nemzeti és uniós – költségvetésből, jelen­tette be a szándéknyilatkozat aláírásánál jelen lévő Victor Ponta kormányfő. Jelenleg két Duna-híd teremt közúti kapcsolatot a 470 kilométer hosszúságú folyami határszakaszon Románia és Bulgária között: a Giurgiu–Rusze híd, illetve a Calafat és a bulgáriai Bodony közötti függőhíd.

Forradalmi időkre emlékeztek
Szűrös Mátyás –a magyar országgyűlés 1989-beli elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke 1990 tavaszáig – és Pozsgay Imre – korábbi államminiszter – meghívottként vett részt azon a nagyváradi rendezvényen, melyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei az 1956-os forradalomról és szabadságharcról emlékeztek meg. Tőkés László, az EMNT elnöke beszédében rámutatott: Pozsgay politikai-ideológiai vonatkozásban elévülhetetlen érdemeket szerzett, hiszen állampárti politikusként 1989-ben elsőként mondta ki, hogy nem ellenforradalom zajlott 1956 októberében Magyarországon, hanem népfelkelés. Úgy vélekedett, Szűrös Mátyás a mai magyar nemzetpolitika megalapozójának nevezhető – 1988 januárjában ugyanis ő mondta ki elsőként az állami vezetők közül, hogy „Magyarország erkölcsi, politikai és emberi jogi értelemben felelősséget érez és visel a határain túl élő magyarokért” – emlékeztetett Tőkés László.