A Kanyó család idei találkozójának a tavalyi maksai összejövetel után az anyaországi Gyömrő Pest megyei város, a Rákóczi-szabadságharc 1703 júliusában tartott fejedelmi seregszemléjének székhelye adott helyet.
A Kanyó családok által jól ismert főszervező, Kanyó Emília és a gyömrői Kanyó József másodszervező ismét sikeres találkozót hozott össze közel száz résztvevővel, Kanyó nevűekkel és leszármazottjaikkal, a jelen levő családkutatók pedig újabb genealógiai adatokat rögzíthettek egy majdan nyomdafestéket látó Kanyó családi krónikához.
– A gyömrői szépen felújított régi kultúrotthonban találkoztunk – tájékoztatott a találkozón részt vevő, Angyaloson élő, maksai születésű Kanyó István és felesége, Kanyó (Szász) Irénke. Dr. Kanyó Balázs genealógus – a résztvevők nagy megelégedésére – a tavaly óta felkutatott és digitálisan is rögzített családtörténeti adatokról számolt be. Kijelentette, hogy az erdélyi-székelyföldi Kanyó-nemzetség gyökere Lécfalva, de a család egy nagyon régi ága Bácskában is fellelhető. Meglepetésünkre újabb Kanyó családok kapcsolódtak be a találkozóba, a helybeli tapasztalt szakácsnő pedig a gyömrői magyar konyha hagyományai szerint készítette el az ünnepi ebédet. Rokonok, távoli leszármazottak, névrokonok és már ismert barátok elmélyíthették kapcsolatukat, egymásnak kis ajándékokkal, meglepetésekkel kedveskedhettek.
A Kanyó család a háromszéki Kanyók nevében a tavalyelőtt a magyarországi Hasznoson megtartott találkozón kopjafát állított. Ezt a fajta emlékállítást szeretnék megismételni jövőben, 2015-ben itthon, a maksai református templom előterében.
Tudtunk arról, hogy a háromszéki család lécfalvi gyökerű, de a történelem folyamán meglehetősen szétszóródtak. Háromszék-szerte több településen lehet találkozni ezzel a családnévvel, ám a genealógia különös fintora, hogy Lécfalván már nem élnek Kanyó nevűek. Arról, hogy valaki is egy csokorba gyűjtötte volna a háromszéki Kanyókat, nincs tudomásunk. Sajnos, a Tagányi-féle jegyzékben sem találtuk (1886), pedig ugyancsak régi nemes család, miként azt is nehezen lehetne már megfejteni, hogy a hiányosságoktól és hibáktól nem mentes, mégis alapvető munkának számító Pálmay József-féle műben (1902) a szerző miért szentelt szűkös teret ennek a jelentős múlttal rendelkező családnak. A Kanyókat viszont ott találjuk az Erdélyi Múzeum Egyesület 2005-ben kiadott, a Királyi Könyveket újraközlő kiadványában.
