A román tévéadások napok óta azt osztják-szorozzák, hogy igen sok megyében, de főleg a moldvai részeken olyan igénylőknek intéztek el és adtak 10–20–50–100–1000 hektár erdőterületet, akiknek nem volt erre joguk.
De nem is ez az igazi gondom, hanem az, hogy a szentivánlaborfalvi erdő-közbirtokosságnak a jogos, minden dokumentummal igazolt és csupán 66 hektáros erdőterületét a mai napig sem szolgáltatták vissza, pedig erre törvény kötelezi.
Ez az erdő valamikor Bik­falva határához tartozott, de most sajnos Bodzaforduló közigazgatási területén fekszik. A bodzafordulói városi tanács mellett működő visszaszolgáltatási bizottság (melynek elnöke a mindenkori polgármester) 1999 óta nem hajlandó ezt az ügyet intézni! A szentiváni erdő-közbirtokosság vezetősége az elmúlt tizenöt évben legalább húsz-huszonötször sürgette ott, a helyszínen (húsz kilométer távolságra), és több mint tízszer ment panaszra a prefektushoz, hogy segítsenek a visszaszolgáltatásban, de ezek az erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak.
Nem kérdem az olvasótól, mi a véleménye: tudom, hogy megvan! Igaz, még nem indítottunk pert, hiszen miért is perelnénk saját alkotmányos és törvényben is rögzített jogainkért ott, ahol másoknak nagy területeket adtak oda jogtalanul?
Remélem, hogy a most elindult országos erdőmentő akcióval (mert már kattannak a bi­lincsek) sok mindenre fény derül, magas szinten is, de alacsonyabban is. Vagy mégsem?

N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva